tag:blogger.com,1999:blog-77378346324689925272024-02-02T14:42:12.852+01:00Itt van, pedig senki se hívta"A probléma pedig soha nem más, mint feje tetejére állított cél." /Tóth Róbert/René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.comBlogger13125tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-56122545516996061352017-07-02T20:56:00.000+02:002017-07-02T20:57:48.676+02:00Pokollal kikövezett arany középút<div style="text-align: justify;">
<b>Egyrészt </b><b>ugyanis</b><b> másrészt, másrészről, másfelől, viszont, csakhogy, ám, ámde, azonban, mégis, ellenben, ennek ellenére, bár, habár, pedig, ugyan, holott, azonban, de azért, viszont, ezzel szemben, pedig, noha, ennek dacára, ámbár, jóllehet, mindazonáltal, ugyanakkor, ámbátor mivel, merthogy, mivelhogy, hiszen, mert, tudniillik egyrészről, részben, részint, egyfelől megfontolt, elővigyázatos, körültekintő, figyelmes, alapos, higgadt, mérsékelt, józan, <a href="http://kettosmerce.blog.hu/2017/07/01/kedves_momentum_igy_inkabb_ne_kepviseljetek_minket_buzikat" target="_blank">de mégis hülyeség</a>.</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: right;">
<i><span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">„Valami baloldali idézet, aminek itt semmi értelme.”</span></i></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">(Marx felesége: "Csak ne csináljunk belőle rendszert!" c. emlékirataiból)</span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"><span style="background-color: white; color: #333333; font-size: 16.5px;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"><span style="background-color: white; color: #333333; font-size: 16.5px;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"><span style="background-color: white; color: #333333; font-size: 16.5px;">Kedves Martin Luther King,</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"><span style="background-color: white; color: #333333; font-size: 16.5px;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"><span style="background-color: white; color: #333333; font-size: 16.5px;">nagyon örülünk annak, hogy a sikeres és hasznos buszbojkott után továbbra is mellettünk, feketék mellett álltok, mintegy karakán kiállás tárgyaként. Határozott kiállásokra ugyanis szüksége van a politikának, és titeket is sokan vádoltak már mismásolással, szóval a múlt héten elmondott beszéded</span><span style="background-color: white; color: #333333; font-size: 16.5px;">, <a href="https://hu.wikiquote.org/wiki/Van_egy_%C3%A1lmom" target="_blank"><b>amelyben az álmaid megvalósítására szólítod fel az amerikaiakat</b></a>, fontos elmozdulás. Kár, hogy a munkások nem voltak ilyen szerencsések, mint mi, és május elseji ünnepük alkalmával nem részesülhettek hasonló kiállásban. De végülis egy új mozgalom életében mindig fontos lépésnek számít, amikor világossá teszi, milyen ügyeket és milyen társadalmi csoportok vélt vagy valós érdekeit akarja formálni, képviselni.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #333333; font-family: "open sans" , sans-serif; font-size: 16.5px;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://c1.staticflickr.com/2/1510/24295458092_b43d2536c2_z.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="397" data-original-width="600" height="420" src="https://c1.staticflickr.com/2/1510/24295458092_b43d2536c2_z.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">De ha már itt tartunk, akkor azt azért megjegyeznénk, hogy a karakán kiállás ideális esetben nem kontraproduktív, hanem tényleg hozzátesz valamit azoknak az életéhez, jólétéhez, akik a képviselés tárgyát képezik. És itt már van pár fenntartásunk a beszéddel kapcsolatban.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"></span></div>
<a name='more'></a><br />
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Nem tudjuk, hogy a bőrnek van-e színe és szaga, ezt mindenki maga döntse el. De az, hogy mindez alap, az, hogy a fekete kisebbség elfogadása alap, nem biztos, hogy jó kiindulópont. És nem csupán azért, mert ez tényszerűen nem igaz ma Amerikában, hanem azért is, mert rossz stratégia. Az amerikai társadalom jelentős része ma elutasító a feketékkel szemben. Azt is biztonsággal feltételezhetjük, hogy ezek közül az emberek közül sokan nem rossz emberek, csak hát „így nőttek fel”.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">És mint minden ember, ők is képesek a változásra, saját bőrünkön is tapasztaltuk már, hogy elutasító emberekből is lehet elfogadó. Csakhogy ez finom, érzékeny, sokszor személyes munka eredménye. Viszont ha szembeállunk valakivel, és szemébe mondjuk, hogy te nem érted az idők szavát, te a múltban élsz, akkor ne lepődjünk meg, ha nem állnak az ügyünk mellé. Ha arcukba fitogtatjuk, hogy milyen faszák is vagyunk mi, mert nekünk ez alap, akkor valószínűleg első reflexe nem a békesség lesz - érthető módon. Ezzel a fajta megbélyegző, kultúrharcos hozzáállással frontvonalakat lehet kiépíteni és fenntartani, ellenfelet lehet radikalizálni, de meggyőzni biztos, hogy nem – és a rabszolgafelszabadítás utáni amerikai történelem kiváló példája ennek a kudarcnak. Ha felülről, a haladás felkent papjai akarják kinyilatkoztatni, hogy mi is az alap, és mi nem, anélkül, hogy érveket is felhoznának, „csakazértmert1963van” alapon, ahelyett hogy közös munkával teremtenénk meg a közös alapot, akkor olyan végeredményeket kapunk, mint amit ma itthon látunk.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Sokszor még saját szüleinknek sem alap. Pedig aztán ha valakik, akkor ők nem rossz emberek, szeretnek is szenvedélyesen, de azért sírdogálnak kicsit, mikor egyenlőségi követelésekkel állunk eléjük. Nem azért, mert nem feketék, hanem mert ez az egész nagyon nem alap. Szembeállni velük, és lemaradizni őket, megölné azt a szeretetet és empátiát, amiből kiindulva majd hosszú munkával tényleg elérhető az elfogadás.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Lehet, hogy ez az „idők szava” bizonyos társadalmi közegekben, de máshol meg nem az. És Amerika ilyen „máshol”. Lehet, hogy vannak emberek, akik „értik a 20. századot”, de talán annak lehetőségét is fel kell vetni, hogy a „20. század” más-más dolgot súg más-más hátterű embereknek. Van, akinek azt mondja az idők szava, hogy „a bőrszín nem számít” és ez alap – (bár nekünk, fekete nőknek és férfiaknak igenis számít a bőrünk színe: épp az a lényeg, hogy nem egy adott színűek, hanem egy másik színűek vagyunk, ez befolyásolja az életünket, hogy más a bőrszínünk, mint az elfogadott, de ez most nem fontos). Viszont vannak olyanok is, akiknek a 20. század jelenségei azt tanítják, hogy becsülje meg a hagyományait, támaszkodjon a régi, sokszor kirekesztő közösségekre, védje meg azokat, ha kell harciasan is. Mert ezektől a hagyományoktól és közösségektől remél biztonságot, miközben a 20. század sokszor az életére káros változásokat hoz.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Ezek az emberek nem hülyék, nem maradiak, nem értetlenek, csak hát a 20. század mást mond nekik. A 20. század ugyanis relatív, és egy kiváltságosabb helyzetben lévő társadalmi csoport tagjainak, a világlátottak, tanultak, jómódúak időtapasztalatát általánosnak, univerzálisnak venni, nem egy győzelemre készülő, többséget építeni akaró mozgalom stratégiája. Hanem egy kultúrharcos, önmagától másokat elidegenítő szektáé.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">És ha már 1963.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Kétségtelen tény, és ennek kimondásától senki sem tud eltántorítani, Martin Luther Kingnek igaza van. 1963-at írunk. Ez a dátum sok mindent jelenthet, Amerika-centrikus világképet (melyik naptár szerint, ugye-ugye), de leginkább azt, hogy 1962 óta még egyet fordult a Föld bolygó a Nap körül (nagyjából). De, ha a liberálisok által hangoztatott kontextusban értelmezzük, ez a tény azt is jelenti, hogy még egy évvel közelebb kerültünk az emberi jogok fokozatos kibontásából következő utópiához, ahhoz, amikor a toleranciát csak a sokszínűség váltja fel, és mindenkinek alap lesz, hogy egyenlőek vagyunk.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Ez a dátumpornó misztikus tulajdonságokkal ruházza fel az idő múlását, a történelmet egy természeti erőként mutatja be, amelynek iránya van, és amellyel szembeszegülni, a fősodrással szembeni álláspontot elfogadni bűn: a történelem rossz oldalára helyezkedésének bűne. 1963 nem egy dátum, nem egy leíró tény, hanem egy elvárás, hogy 100 év után mi is egyenlő tagjai legyünk a társadalomnak. De nem a a kommunista Szovjetunióhoz hasonlóan, nem a nagybetűs Kelethez csatlakozva, mint amivel titeket is megvádolt az FBI. A történelem irányával egyetemben, az egyetemes haladás részeként. 1963 nem tűr ellentmondást, 1963 önmagában egy érv. Nem is egy érv: 1963 a lemaradással szembeni érv.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Ha 1963 érv az egyenlőség mellett (ahogy az </span><span style="color: #222222; font-size: 14px; text-align: left;"><span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">SCLC</span></span><span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;"> hetek óta osztogatott röplapjai üzenik), érv az elfogadás mellett, akkor az egy valamit jelent: aki az egyenlőség ellen van, vagy akinek nem alap hogy a fekete is amerikai, az a történelem rossz oldalán van, aki mellette, akinek alap, az a jó oldalán. Az egyenlőség így a „haladás” jelzéseként, a nép körében a jobb minőségű emberekhez való tartozás amulettjeként is működik.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Bár egy valamiben igaza van a hazai fekete egyenlőségi mozgalmaknak, tényleg van történelmi kontextusa a fekete szabadságnak. Erről írhatnánk az eddigiek mellé további hülyeségeket, amitől mégis megkímélnénk most mindenkit.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Mindenesetre az idő nem abszolút, országok között és azokon belül is más és más idők léteznek, és egyetlen konkrét fejlődési pályába, társadalmi kontextusba ágyazott évszámmal való érvelés, éppen hogy árthat bizonyos embercsoportok ügyének. Hiszen ha rámondjuk valamire, hogy alap, miközben nem az, azzal csak politikai riválisainknak spóroljuk meg az érvelést: így ők is hivatkozhatnak arra, hogy valójában az ő álláspontjuk az alap - és hát lássuk be, adott kontextusban lehet, hogy az emberek zöme velük fog egyetérteni ebben.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Az SCLC egyébként nem áll egyedül ezzel a problémával, a menetelések szervezőin is látszik, ahogyan érvről évre veszítik el a helyi kontextussal való viszonyt, és csúsznak bele az univerzális „1963-ba”.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">És ahogy ez történik, úgy üresedik ki a Washingtoni Menetelés, úgy lúgozódnak ki belőle a hús-vér feketék. Lúgozódik ki a tény, hogy az USA-ban nem létezik egyenlő egészségügyi ellátás. A színtelen-szagtalan örömalap mögött elveszítjük szem elől a feketéket aránytalanul sújtó szorongást, pszichés nehézségeket és öngyilkosságot. Elveszítjük a feketék nehéz és kínzó tapasztalatait, amelyek nem illeszkednek bele a fekete viselkedésmintákba, az anyagi és kulturális fogyasztáson keresztül megjelenő, marketingelt feketeképbe. Elveszítjük azokat a fekete-fehér vegyes párokat, akik nem tudnak megházasodni.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">És végső soron elfeledkezünk a rendszer kritikájáról, amely a bőrszínen keresztül szabályozza emberek életét. Elfeledkezünk arról, hogy nem pusztán attitűdök, maradi vagy haladó felfogások miatt élnek rosszul vagy jól emberek, hanem a történelem során kialakult rendszerek miatt, amelyek egyszerre rendelik alá a feketéket bőrszínük miatt (hogy újabb és újabb erőforrásokat „termeljenek”, lehetőleg minél kevesebb társadalmi támogatás nélkül, minél olcsóbban). Ahogy alárendelnek mindenkit, aki puszta létezése kétségbe vonja ezeket a hatalmi rendszereket.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Csak miközben a konformizmus felváltja a felforgatást, az „idők szava” átveszi az empátia és a meggyőzés helyét, aközben a feketék egyenlőségéért küzdő politika elveszíti az „itt és most” hús-vér feketéit, és párhuzamosan veszíti el a társadalom többségének meggyőzésére irányuló harcot is.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Abban bizonyára mindenki egyetért – ha valami, akkor ez egy ideológiamentes tény –, hogy olyan dolgokat nem érdemes csinálni, amiben több a kár, mint a haszon.</span></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #333333; font-size: 16.5px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 27px; padding: 0px; text-align: right; vertical-align: baseline; word-wrap: break-word;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">Violetta Parks & Claudia Colvin</span></div>
</div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-21763414063419373952016-11-17T20:47:00.001+01:002016-11-17T20:49:16.009+01:00Nem ül otthon*<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://conceptdraw.com/a2322c3/p8/preview/640/pict--waiting-business-people-pictograms---vector-stencils-library.png--diagram-flowchart-example.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://conceptdraw.com/a2322c3/p8/preview/640/pict--waiting-business-people-pictograms---vector-stencils-library.png--diagram-flowchart-example.png" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Akinek működik az élete, sőt, egyenesen sikeres ember, nem ül otthon. Társasági életet él, tesz-vesz és izeg-mozog, hiszen ahogy őmaga rendkívüli, úgy környezete is tele van érdekesebbnél érdekesebb emberekkel, akiket nem lehet kihagyni. Bevonzották egymást, például olyanokkal, akiknek pont péntek este jut eszükbe kocsmázni, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Kacsames%C3%A9k_megszak%C3%ADt%C3%A1sa" target="_blank">ugyanazokat a meséket nézték gyerekként az egyetlen állami csatornán</a>, mi több, ők is lájkolták Tibi atyát, szóval ez karma. Ezeken túl, a közös apró fogódzópontokon túl a sikeres ember ismertetőjele persze továbbra is az, hogy nem ül otthon. Mindenki tudja, aki feljebb küzdötte magát már egy takarítói pozíciónál (bocsánat Ica néni, ezt nem <i>úgy</i> értettük), hiszen otthonücsörgéssel sose vált még senkiből sem sikeres, színes, vibráló irodai alkalmazott. Persze ez a sikeres ember természetéből fakad, egy tevékeny ember nem bírja ki hogy ne csináljon semmit. Ugyanakkor tudjuk, hogy az élet igazságtalan és mindenki nem lehet tevékeny és sikeres, van aki otthon ül és nem jön kocsmázni, de velük néha váltunk pár szót hogy jól érezhesseék magukat sütkérezve a dicsfényünkben. <i>Hogy tetszik lenni? És a fia? Elvégezte már az egyetemet?</i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Mindenesetre minek bámulná a fehér falat. Malmozzon, miközben annyi minden mást lehetne csinálni.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Úgyhogy ő</div>
<h3 style="clear: both; text-align: justify;">
nem ül otthon.</h3>
<div style="text-align: justify;">
<br />
Mit is lehetne ott csinálni?<br />
<br />
<b>Most jön a nehezebbik része, amit az igazán "sikeres" emberek talán nem is értenek.</b><br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
Először is vegyük észre, hogy otthon nem csak ülni lehet. Miután empirikus tapasztalatainkra támaszkodva ezt tudatosítottuk, továbbá kiröhögtük magunkat azon, hogy feküdni, szexelni - ülve is, állva is (sőt, igazán csak úgy) meg fekve is, és nem csak otthon - meg azután hogy ez miben érdekes, jöhet a lényegi része.<br />
<br />
Őrület, de otthon nagyon sok mindent lehet csinálni. És egyre több mindent.<br />
<br />
(Nem, ez nem egy PR cikk, ami valami idióta terméket akar rádtukmálni. Egyszerűen arról van szó, hogy elegem van az ilyen idióta állandósult szókapcsolatokból, amik olyasmit sejtetnek tudat alatt, ami egyszerűen nem igaz.)<br />
<br />
Úgyhogy elindítom az otthonlevés forradalmát :) És előjövetel: én szeretek otthon lenni. Nem mindig, de általában igen, ha nincs más dolgom. És ez teljesen természetes dolog, ami legritkább esetekben jár semmittevéssel, de legfőképp élvezettel. És nem, nem, még alkati adottságnak se tekintem ezt, ne jöjj nekem azzal hogy milyen extro-/introvertált vagy, mert most arról van szó, hogy az otthonlevés fogalmilag a henyéléssel társult össze a közbeszédben. Dologtalansággal. Tétlenséggel. Nihilizmussal.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://m.cdn.blog.hu/kr/kreativkohezio/image/11161336_854247034649271_4160193145365643569_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://m.cdn.blog.hu/kr/kreativkohezio/image/11161336_854247034649271_4160193145365643569_n.jpg" height="305" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nihilizmus.</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Úgyhogy most tételesen felsorolom neked hogy mi mindent lehet otthon csinálni, mert csak.<br />
<br />
Először is ott van a házimunka, amit még az antiszociális ember sem feltétlen szeret csinálni. A legkevésbé sem ülve végezhető tevékenység, nagyon sok testmozgást igényel, és természetesen fizetetlen MUNKA. Rendet kell rakni, le kell törölni a port, el kell mosogatni, fel kell törölni a padlót, porszívózni a szőnyeget, ki kell mosni a ruhákat és kiteregetni, elkészíteni az ebédet, esetenként pedig lakájosabbá tenni az otthonodat amit meg kell álmodni, rosszabb esetben összeszerelni. Biztos van, még amit elfelejtettem. Fűnyírás.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ha fizetett munkára is gondolunk, és feltétlen ülve lebonyolítottra, manapság már a távmunka sem akadály és legkevésbé sem szégyellnivaló dolog, ami miatt azt lehetne mondani, hogy otthon lenni mindig csak öncélú tevékenység volna, még ha vannak munkák, amiket otthonról nem lehet (mindig) elvégezni. De aki introvertált, az eleve ilyen munkát próbál keresni, ahol visszahúzódhat a csigaházba, de mivel a munka az munka, ki kell jelentenünk, az otthoni munka sosem lustálkodás (van is ezzel a tévképzettel gondjuk a háziasszonyoknak, kismamáknak, álláskeresőknek).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Továbbá vendéget látni isten igazából csak otthon lehet, mert ott tudod reprezentálni magad a legjobban, bemutatni az intim területedet. Furcsa is lenne, ha a munkahelyeden fogadnád a rokonaidat.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ügyeket is lehet intézni; ki a franc akar sorba állni egyetlen egy rövid kérdéssel a hivatalban, amikor bármikor kényelmesen (értsd: kényelmesebben, mint nem otthon) telefonon keresztül megkérdezheted (és nem, a zajos metrón nincs kedved hallgatni várakoztató dallamként a Für Elise-t hosszú percekig), hogy kell-e pecsét a nyomtatvány másolatának a másolatára. A hivatal is boldog, meg más ügyfelek is, hogy nem csak a tumultust csináljátok a személyes jelenléttel, sorbaállással, szuszogással, hörgéssel, veszekedéssel és értetlenkedéssel egymásnak. E-mailt is írhatsz otthon a hivatalnak izzadva a bikkfanyelvvel, így nem kell haptákban állnod hogy mikor veszik fel a telefont. És még bizonyítékod is van, mert a szó elszáll, az írás megmarad, ha később valami csúnya dolog kerülne esetleg az utadba.</div>
<div style="text-align: justify;">
A választ kinyomtathatod, a hivatalos papírokat lefénymásolhatod és leszkennelve visszaküldheted (itthon kivételes esetekben elfogadják), és közben Skype-on beszélgethetsz bárkivel (persze legritkább és legkevésbé kívánatos esetben az ügyintézővel), de Facebookon is élhetsz társasági életet (bár gondolom ezt mondanom sem kell), videókonferenciára ott a Hangouts. És ha már társasági élet: ha kikapcsolódásra vágysz, és társasra (tudom, ha nem a nyakadba liheg a haverod nem olyan, de mégis), bármikor kártyázhattok, autóversenyezhettek online, de ha mindenképpen személyesen szeretitek, otthon is egy jó konzol segítségével testmozgathattok. És igen, lehet edzeni is, mindegy hogy tévé előtt lábemelgetés, vagy csak magadnak súlyzózgatás.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az ismerkedésről annyit, hogy egy jó pasi/csaj esetén mindketten azon gondolkodtok, mikor lesztek már otthon, mindegy hogy nálad, vagy nála. Tinder és társai szerencsére közmegegyezés esetén ezt a mindig hosszúnak tűnő utat nulla másodpercre tudják redukálni. Aki meg izgalmakra vágyik, és a nyilvános szex jön be neki... de róluk nem beszélünk. (Ez egy szégyellős poszt.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A bevásárlás is házimunka igazából, ami a 21. századig maximális személyes jelenlétet igényelt. Mára bármit meg lehet rendelni az internetről, bárhonnan.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Otthon is lehet olvasni, művelődni, nem csak a metrón. Sőt, jó műveket, és nem csak olcsó kis lektűröket IGAZÁN otthon, csendben, elmélyülten lehet befogadni. Az irodalmi remekművek nem az unalom elűzésére vannak, hanem maguk a főmutatványok, amit az ember már epekedve vár. </div>
<div style="text-align: justify;">
És tudjátok, van aki a Wikipédián órákat el tud tölteni, ha nem fut vele szembe ötnél több széttrollkodott cikk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Mondhatjátok hogy a magaskultúra többi ágához színházba és koncerttermekbe kell járni, ez tényleg még nem teljesen megoldott dolog, ha nincs saját színházad és zenekarod házi zeneszerzővel, mint az Esterházyaknak volt anno (nekik utólag is gratulálunk, Haydn jó döntés volt). A hangtechnika ilyen felkészültsége még nincs azon a megfizethetőségi szinten, hogy hangversenytermi hangzást vigyél haza (amúgy sem lesz olyan soha a nappalid akusztikája), továbbá a színház, és a színházi színészek személyes kisugárzásának a varázsa nem jön át mindig képernyőn. Könnyűzenénél is ugyanez a helyzet, ráadásul otthon pogózni béna dolog.</div>
<div style="text-align: justify;">
Viszont a mozizás hellyel-közzel megoldott, ha tudsz jó oldalakat ahonnan megnézhetsz premiereket, amiket nem kézikamerával vettek fel a mozi közönségteréről.</div>
<div style="text-align: justify;">
.</div>
<div style="text-align: justify;">
A természet közelsége egy megfelelően nagy, és csendes kerttel, extraként pici üvegházzal megoldható. Saját úszómedence ugyanúgy luxus, de mégiscsak létezik, ahogy szauna is, ráadásul ha jó a talaj, nagyon sok mindent el tudsz ültetni, és a tiéd lesz.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Talán az utazás, helyi gasztronómia és kultúra megismerése okozhat problémákat. Teljesen nyilvánvaló, hogy dokumentumfilmek nézésétől nem leszel jártas a világban, helyiekkel nem tudsz beszélgetni, mert ilyen szintű interaktivitása nincs lehetőség, és a videócsevegés... nem hiszem hogy a helyi bazárossal alkudozni Skype-on autentikusan lehet. Mivel minden megrendelhető az internetről alapanyagokat fogsz kapni, receptet is könnyen összeállíthatsz, de tapasztalatod soha nem lesz olyan, mint a helyi séfnek. A kölni dóm méreteire való rácsodálkozáshoz bármekkora tévé mérete elégtelen, megmászni nem fogod tudni, az illatok, a levegő párája, nyomása helyettesíthetetlen. A VR szemüveggel csak olyan kis terekben tudsz mozogni, mint a lakásod, ezért se fogja tudni visszaadni az igazi élményt.</div>
<div style="text-align: justify;">
A te megoldásod talán a lakókocsi lehet. Izgalmas.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Egészség, legkritikusabb pont. Baj esetén tudsz hívni háziorvost és mentőt, de műtéteket otthon nem fognak tudni lebonyolítani rajtad professzionális felszereltség és megfelelő higiénia híján (igen, ebbe törődj bele), saját nővért és ápolókat se tudsz házhoz rendelni. Hasonló a fogorvos is. Házhoz masszőrt talán lehet rendelni, talán jógagurukat is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az oktatás bonyolult problémakör, nagyon azon múlik hogy mennyire elméleti a tananyag vagy gyakorlatorientált. Esztergályos otthonról sosem leszel, ahogy balettművész és helyszíni tudósító sem, viszont ingyen, vagy akár fillérekért nem csak hazai oktatóktól vehetsz anyagokat, de külföldi egyetemek képzéseibe is belehallgathatsz, vagy konkrét képzésekről szerezhetsz bármilyen elméleti anyagot. Ha a papír a mindened, akár kaphatsz is róla bizonyítványt, és le is vizsgázhatsz online. Hogy mennyire fogják ezt elfogadni, ez nagyon a jövő kérdése, én mindenesetre el tudom képzelni egy nyitottabb kultúrában élő külföldi munkáltatóról, hogy el fogja fogadni, miután maga is közvetlenül meggyőződött a tudásodról, és hogy alkalmas vagy a munkára. Itthon ilyenben ne reménykedj, itt meghatalmazásból is csak eredetit vesznek át 12 tanú aláírásával és erkölcsi bizonyítványának csatolásával.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Amit máshol nem kapsz meg viszont, csak otthon: a személyes tered, a tárgyaid szívélyességét, és a saját egyéniséged kivetülését. A csendet, a pihenést. A legintimebb dolgaidat, és helyet azok elvégzéséhez. Ezt mindenki át tudja érezni, aki már egyszer toalettpapírral körberakott egy botrányosan mocskos vécéülőkét, mert csak így mert ráülni. Tudom, hogy már csináltad, és hülye az, aki csakúgy a csupasz seggét egy ilyenre rá meri tenni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://image.freepik.com/free-icon/toilet_318-32244.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://image.freepik.com/free-icon/toilet_318-32244.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<h4 style="text-align: justify;">
Mi a tanulság?</h4>
<div style="text-align: justify;">
Egyrészt az, hogy a legtöbb társasági eseményt (online vagy offline) otthon is le lehet bonyolítani, sőt, rokonokat csak kocsmában fogadni a legnagyobb illetlenség. A mozgás sem feltétlen annyira korlátozott megfelelő felszereltséggel egy kis lakótelepi lakásban, hogy ne lehetne azt mondani, hogy otthon ne lehetne mozogni, hanem csak ülni, és nézni magad elé. Gyakorlatilag otthonról már majdnem mindent el lehet intézni, amit a külvilágban járva, és ez a kör túlságosan dinamikusan bővül ahhoz, hogy az otthont csak a szórakozással és a semmittevéssel köthessük csak össze. Mert lehet tanulni, ügyet intézni, dolgozni, tanulni, szórakozni, bevásárolni, tornázni, ismerkedni, szocializálódni otthon majdhogynem korlátok nélkül. Idegeneket elszállásolni. Utazni viszont lehetetlen, hacsak nem egy lakókocsit választasz törzshelyednek, a sürgős és nagy szaktudást, felszereltséget igénylő orvosi teendők esetén kisebb-hosszabb időre viszont kénytelen vagy elválni az otthon melegétől. Hogy az otthon, lakásodban, neten keresztül megszerzett szaktudásodat ki mennyire ítéli meg hitelesnek, azt munkáltatója válogatja, és hogy neked milyen a mozgási igényed, és milyen munkát akarsz és tudsz elvégezni otthon csak a tudásodon és a szakmád milyenségén múlik. Mindenesetre a legpihentetőbb módon csak ott tudsz kikapcsolódni és elvonulni, regenerálódni, személyes teret kialakítani.<br />
<br />
Szóval otthon nem csak ülni lehet. Persze lehet azt is. Mert mindenhol jó, de a legjobb otthon.</div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i>
<i>*Ez egy otthon, fekve megírt poszt.</i><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://cdn.pixabay.com/photo/2012/02/23/08/53/browsing-15824_960_720.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://cdn.pixabay.com/photo/2012/02/23/08/53/browsing-15824_960_720.jpg" width="640" /></a></div>
<br /></div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-4221211572714519092016-07-24T20:41:00.000+02:002016-08-02T14:54:21.261+02:00A kereszténység liberális szemmel<div style="text-align: justify;">
<b>Bár többen kétlik, ez mégis egy liberális blog. Most bebizonyítom ezt a kereszténység liberális vizsgálatával - <a href="http://europeanphalanx.blog.hu/2016/07/23/az_iszlam_liberalis_szemmel">újabb poszt a világítótorony elv mentén</a>.</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://ateistamembazis.hu/wp-content/uploads/2015/09/2132-1450.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEjv1skaHAY_38F4PqDsbXOzoNKxegb7vjxiSenf-ylyjHJlo2V32oIzciGzm9c55EQibOOCkgMoUff1gmBeBXHgyXilxbiYN4TfPn6-RjbJG1mTItIDUPrnf4v1QaFBuZG52om_DWafYWWFCLVH1rRGQhcEtZluKbuCXV0Tu4kwPkKr=" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Követés.</b> Kezdjük az elnevezéssel: kereszténység, ami annyit tesz Krisztus tanítását való követés. Valahogyan Isten lusta minden emberrel tudatni létezését és ezért Jézusra bízta ezt. Mivel Isten nincsen jelen, ezért csak a prófétákat tudunk követni, azaz a kereszténység valódi jelentése a valóságban egy vallási vezetőnek való behódolás. Mivel a liberalizmus létrejöttének oka, a nemzetek öntudatra ébredése és ennek következménye, a vallási feudális társadalom lebontása, ezért a liberálisok nem fogadhatnak el egy vallási alapú elnyomó társadalmat sem, hiszen létezésük alapja ennek legyőzése. Innen egyből adódik, hogy az, aki a keresztény társadalmi rendszert támogatja, szóban, vagy tettel az nem lehet liberális, bármennyire is annak mondja magát. Ebbe beleértendő minden megengedő magatartás a keresztény államiság felé. A keresztények, akik valóban keresztények, nem lehetnek liberálisok, mert ők keresztény államiságot szeretnének, (bármit is jelentsen ez, mivel a világon valódi keresztény államból csak egy van, de az biztosan nem túl demokratikus).</div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.bumm.sk/uploads/news/479/113479/a-vatikan-vadat-emelt-a-bizalmas-vatikani-dokumentumokat-kozlo-olasz-ujsagirokkal-szemben_113479.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEguH5FLjE2ScNAX1ymg8f5A8vxXGXNG0F4QgYRvy8hkpNfDIlrUp81CAPR7-GsJHOlWwiyI__mo67Q4gtDqEneWvrsdBTsjsaw2fBtnMJ2OIi9qRKfTwJwiO8rB_ix3MCZgmgOstisGqc2vbMwDPWkCy2x9BHiNl2rmCRZjA2zhbAcgL0pKnlpQptRybbP6-dS-4ao-83U5phfvgl8hpia_nIEWqE-ljfHPxNpADKQZZarw44YkyA-q_r1OjtEjwVNn3EYnahSxjXXFvbbl1qtzHA=" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Szabadság.</b> A kereszténységben nem létezik a szabadság fogalma, a már említett alávetettség miatt. A próféta, vagy a pápa több joggal rendelkezik, mint a többi ember. A rabszolgatartás, az egyházi dézsmaszedés, a nőkkel szembeni bánásmód mind más emberek szabadságának elvételéről, vagy csorbításáról szólnak.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Egyenlőség.</b> Ahol nincsen szabadság, ott nincsen egyenlőség sem. A világot két részre osztják, az igazhitűekre és a hitetlenekre. A két csoport között nyilvánvalóan nincsen egyenlőség. Az igazhitűek és a hitetlenekre más szabályok vonatkoznak. Ebből ismert példa, hogy egyházi esküvőt tartani nem szabad hitetleneknek, de a hívők egymással nyugodtan házasodhatnak templomban. Hitetlent ölni szabad, hívőt ölni tilos. És így tovább. Ezek az egyenlőtlenségi szabályok nagyon alaposan vannak kidolgozva, sőt a legalaposabbak a kereszténységben.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Testvériség.</b> A kereszténység alapja a testvériség, csakhogy náluk mindennek két értelme van. Aki hívő, az testvér. Aki hitetlen, az ellenség. Pofon egyszerű. Nem kell hozzá teológiai tanfolyam, de még csak olvasni sem kell tudni a megértéséhez és nagyszerűen működik évszázadok óta. A hitetlent meg kell téríteni, vagy alávetett helyzetbe kell hozni hogy később megtérhessen, vagy meg kell ölni. A hülyének is világos.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezek voltak a liberalizmus alapeszményei és a kereszténység pontosan ellentétes velük. Pontosabban elméletileg a kereszténységen belül a hívőkre érvényesek (kivéve a nőket), míg a hitetlenekre nem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://ateistamembazis.hu/wp-content/uploads/2015/09/2151-1481.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="459" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEhmjX5MTdi8VrKSgf0UcAqdZE8N77RB_JnV0I7sd7tYvSSVyFrSzBIoKethuD7NzWU5SQgVkvh0tIHugyb7mZYuC0t-d4gBqj_oie1kUVTPmnFqMk5QlBbL8s5T-aqi567WvYhS6BhgObI7SS5L2C16z75ySXs5fKS6YuS4Y-e6HSsa=" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Tisztelet.</b> A liberalizmus jelenleg nagy hangsúlyt fektet a különböző kultúrák tiszteletére. A keresztények szeretnek erre hivatkozni a saját érdekükben. De mit csináltak a történelem során? Minden más, kereszténytől eltérő kultúrát elpusztítottak. Hova lett az aztékok ősi kultúrája, a Római Birodalom vallási sokszínűsége, hová tűntek <a href="http://mult-kor.hu/20090414_bocsanatkerest_varnak_a_spanyoloktol_a_morok">egyáltalán a mórok Spanyolország területéről</a>? Már nem is emlékszik rá senki. A tendencia ma is folytatódik, elég, ha csak az afrikai katolikus terjeszkedésre gondolunk. A végeredmény ugyanez volt az indiánok esetében is, amikor a kereszténység átvette a hatalmat. Ez a számunkra és a világ többi, hitetlen részének oly kedves és értékes kultúrájú terület, egy vallási falanszter csapásai alatt fokozatosan az enyészetté vált és ezer esztendő múlva is alig emlékeztet már rá majd valami. Azért mondom ezt, mert így járt Dél- és Közép-Afrika, Dél- és Észak-Amerika, India, Ausztrália. Nincsen olyan ok, ami arra utalna, a keresztények ezentúl mást tennének. A muzulmánok nem pusztították el a Hagia Sophia-t és más római létesítményeket, vagy a más vallásokra utaló nyomokat, így nekünk ma lehet róla tudásunk, de egy kereszténynek fogalma nincsen és nem is érdekli mi volt ott Jézus előtt. (A Machu Picchu felfedezése is annak köszönhető, hogy nem találták meg a konkvisztádorok korábban. Az azték piramisokból is kirabolták az aranykincseket és más értéktárgyakat, talán magukat a piramisokat csak azért hagyták a helyükön mert nem tudták hajóra pakolni őket.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Nők.</b> A keresztények szeretik felemlegetni a nőknek adott jogokat. Ezek nagyjából a jogában áll hallgatni és a konyhában a helye stílusú jogok, melyeket jognak nevezni kissé eltér a mi jogról alkotott elképzeléseinktől. A vatikáni törvények is éles megkülönböztetést tesznek a a nők és férfiak jogai között, de persze a Biblia is, hiszen ez az alapja a monarchiának.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Zsidók.</b> A liberalizmus egyik fokmérője a zsidógyűlölet elleni intolerancia. Ebben a témakörben is elképesztően teljesít a kereszténység. Miután az egyház rájött, a zsidókat semmilyen módon nem tudja megtéríteni, mindent megtett ellenük, amit csak el lehetett képzelni és pápák sora még halálos ágyukon is <a href="http://www.c3.hu/~klio/klio022/klio003.html">Hispániából való kiűzésükről vagy elpusztításukon dolgozot</a>t. Ezt a céljukat sikerült elérniük, ezzel túltéve Hitleren is, aki alaposan elbaltázta zsidókkal kapcsolatos terveit.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Szólásszabadság</b> a másik liberális fokmérő. A keresztények egészen döbbenetes nyomást tudnak kifejteni bárkire, aki befolyásoló módon tudja kritizálni őket. Legyen az akár maga John Lennon, de gondjuk van a <a href="http://index.hu/bulvar/karikatura12/">karikaturistákra</a>, vagy <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Index_librorum_prohibitorum">az írókra</a> is. Emiatt beszélnek a pszeudoértelmiségiek a békés kereszténységről, mikor pontosan látni a világban az ellenkezőjét. Senki nem akar fanatikusok célpontja lenni. Inkább lemondanak a szólásszabadságról.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A szólásszabadság egyik érdekes korlátozása, hogy nem szabad tényeket mondani, ha az kellemetlen valakire. Vagyis hát, dehogynem szabad, ha mondjuk választási kampány van a Balkánon, akkor bármilyen témát elő lehet venni a riválisról. Ellenben, ha valaki azt mondaná, hogy Ábrahám embereket öletett meg, karavánokat fosztott ki, rabszolgákat tartott, gyerekkel hált, saját fiát is legyilkolta volna, akkor felmerülne a gyűlöletbeszéd gyanúja és könnyen lehetne az illetőt gonosznak bélyegezni. Na de, mi van ha ezek a dolgok a keresztény szent iratokban vannak leírva? Már pedig ott vannak leírva. Ekkor mondhatjuk, hogy a keresztény szent iratok gonoszak? De menjünk tovább a végéig a dolognak! Mit mondjunk egy olyan emberre, aki nem csak mondja ezeket a dolgokat, hanem valójában elkövette. Sőt, kitalálta, megtervezte, elvégezte, vagy mással elvégeztette és utána örült neki. Ez az ember a forrása a béke vallásának! Ez igen zavarba ejtő.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezek után jön az ellenvetés, hogy de az Ószövetséget már felülírta az Újszövetség és abban már nincsenek leírva gonosz, erőszakos dolgok, ergo ugyanolyan, mintha nem is lett volna. Csakhogy amit sokan tudnak, az Ószövetségre támaszkodva papok is hivatkoznak máig ha a melegek és nők elnyomásáról van szó, míg mivel Jézust követőnek vallják magukat, toleránsnak és felvilágosultnak próbálják beállítani magukat. A kereszténység a béke vallása és a pusztító elnyomás egyszerre, vagy csak amelyikre éppen szükségük van.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Vallásszabadság.</b> A keresztények alaposan ellehetetlenítik az uralmuk alá hajtott területen élő más vallásúakat. Nehéz a "történelmi egyházak" más vallási egyházakkal szembeni adómentességét összeegyeztetni a vallásszabadsággal. Az meg tény, hogy a keresztény megszállás alá került területeken az eltérő vallások megszűntek létezni, tisztelet a kivételek kitartásának! Ők be tudnának számolni arról, mi történik velük a béke vallásának az uralma alatt, de erre senki nem kíváncsi. Jelentős keresztény országokban van korlátozva a hitetlenek nyilvános vallásgyakorlása, vagy vallási épületek használata számukra.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A <b>rabszolgatartás</b> kérdésénél mindig felmerül, a feketék Amerikába hurcolása. És kik vásárolták Mohamed követőitől a rabszolgákat? Naná, hogy Krisztus hívei, akik saját prófétájuknak ellentmondva kereskedtek velük. Ennek érdekes bizonyítéka, hogy egy keresztények közötti polgárháború kellett ahhoz, hogy a rabszolgatartást ne az Ószövetségből vezessék le, ami mai napig kellemetlen emlékeket ébreszt az egykori elhurcolt rabszolgák leszármazottjaiban.</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Keresztesek és dzsihád.</b> Azért térjünk már ki az örökös érvhez a dzsihádhoz. Egyrészt követtek el szörnyű dolgokat, mint minden akkoriban zajló háborúban szokás volt és lehet nem voltak jobbak az ott élő keresztény hódítóknál. De, hogy emiatt a fejükre hamut szórjanak és őrjöngve bocsánatért esedezzenek, az nagyon nagy túlzás lenne. A mai Közel-Kelet teljesen más, mint az akkori, de még a terrorizmus korához képest is. Amúgy meg, nehogy ezeket pont a keresztények hánytorgassák fel, több száz év szorgos kereszteshadjáratai után. Na, még egy szó, aminek kettős értelme van. Ami az igazhitű számára belső harc, ugyanaz a hitetlenekkel szemben meg külső harc. Egy keresztény pontosan tudni fogja, mikor hogyan kell érteni, de bármire megesküszik, hogy egy igazhitűnek a légynek sem szabad ártania, mert benne van a Bibliában. Ja, a Pápai Államot is a legyek hordták össze!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Eddig a liberalizmus nézőpontjából tekintettünk az kereszténységre, most tegyük meg fordítva! Egy keresztény két dolgot néz. Mit mondanak a szent könyvek, avagy mi Jézus parancsa, vagy mit tett Jézus? Amint az sejthető, semmit nem mondott a liberalizmusról és semmit nem tett, ami hasonlítana a liberalizmusra. Ebből le is tudja vonni a következtetést bármelyik keresztény, hogy a liberalizmus ellentétes Isten akaratával. Ettől lesz egyértelműen ellenséges a hozzáállása, ez a magyarázata a keresztények liberalizmussal szembeni ellenállására. Mindent meg fognak tenni, hogy többletjogokat csikarjanak ki maguknak, vagy alternatív társadalmat alakítsanak ki. Idézőjeles kibékülésre csak szavak szintjén van esély, a társadalmi folyamatok változatlanul fognak zajlani, hiszen az újabb keresztény generációk ugyanúgy lesznek kódolva, mint az elmúlt 1300 évben mindig is voltak.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
(Később talán megosztom veletek azt is, hogy hogyan lehetséges ez a sok félelmetes hasonlóság a három világvallás között. - szerk. Vége!)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; font-family: "Source Sans Pro"; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: 22px; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://ateistamembazis.hu/wp-content/uploads/2015/03/1499-885.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://ateistamembazis.hu/wp-content/uploads/2015/03/1499-885.jpg" height="404" width="640" /></a></div>
<i><br /></i></div>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2Fateistamembazis.hu%2Fwp-content%2Fuploads%2F2015%2F09%2F2132-1450.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEjv1skaHAY_38F4PqDsbXOzoNKxegb7vjxiSenf-ylyjHJlo2V32oIzciGzm9c55EQibOOCkgMoUff1gmBeBXHgyXilxbiYN4TfPn6-RjbJG1mTItIDUPrnf4v1QaFBuZG52om_DWafYWWFCLVH1rRGQhcEtZluKbuCXV0Tu4kwPkKr=" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2Fwww.bumm.sk%2Fuploads%2Fnews%2F479%2F113479%2Fa-vatikan-vadat-emelt-a-bizalmas-vatikani-dokumentumokat-kozlo-olasz-ujsagirokkal-szemben_113479.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEguH5FLjE2ScNAX1ymg8f5A8vxXGXNG0F4QgYRvy8hkpNfDIlrUp81CAPR7-GsJHOlWwiyI__mo67Q4gtDqEneWvrsdBTsjsaw2fBtnMJ2OIi9qRKfTwJwiO8rB_ix3MCZgmgOstisGqc2vbMwDPWkCy2x9BHiNl2rmCRZjA2zhbAcgL0pKnlpQptRybbP6-dS-4ao-83U5phfvgl8hpia_nIEWqE-ljfHPxNpADKQZZarw44YkyA-q_r1OjtEjwVNn3EYnahSxjXXFvbbl1qtzHA=" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2Fateistamembazis.hu%2Fwp-content%2Fuploads%2F2015%2F09%2F2151-1481.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEhmjX5MTdi8VrKSgf0UcAqdZE8N77RB_JnV0I7sd7tYvSSVyFrSzBIoKethuD7NzWU5SQgVkvh0tIHugyb7mZYuC0t-d4gBqj_oie1kUVTPmnFqMk5QlBbL8s5T-aqi567WvYhS6BhgObI7SS5L2C16z75ySXs5fKS6YuS4Y-e6HSsa=" -->René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-30913338990496370552016-06-22T03:16:00.000+02:002016-06-22T03:16:12.091+02:00Átkelni a szabadság hídján<div style="text-align: justify;">
<b>Az állam szemszögéből legalábbis sokkal ijesztőbb, mint az egyénéből nézve.</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br />
</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Jómagam egyre jobban kezdek hajlani arra, hogy az állam túl sok helyen van ott, és jellemzően nem akkor, amikor segíteni kéne. Ellenőrizni viszont mindig akar és tud, akár szeretnénk, akár nem.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://nlc.p3k.hu/data/cikk/18/177690/2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://nlc.p3k.hu/data/cikk/18/177690/2.jpg" height="425" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Forrás: NL Café</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Emiatt nem tudok nem egyetérteni az anarchistákkal abban, hogy az állami monopólium ne volna csakis és kizárólag káros. Állami monopólium alatt most nem piaci, hanem elméleti és erőszak-monopóliumot értek: hogy nem tudjuk másképp elképzelni a társadalmi létezést, minthogy államokban éljünk, úgy és abban a formájában, apró csínja-bínjával együtt, ahogy most tesszük - és ez az, ami rendkívül szűk keretet ad az életünknek és a gondolkodásunknak egyaránt. Politikai rendszerektől függetlenül. Nem működik valami? Majd az állam megoldja; legyen az piaci, de akár politikai vagy társadalmi probléma. Ez a fajta intézményesítése a bajoknak már önmagában is azt az abszurd helyzetet teremti, hogy úgy gondoljuk, hogy az a gond, amire nincs intézményes megoldás, lehet hogy nem létezik; vagy nem is probléma; esetleg hivatali inkompetencia, vagy egyéni hiszti, netalántán bűn. Pedig lehet, hogy egyik sem, csupán politikai nyomásgyakorlás és játszma, dilettantizmus vagy átgondolatlanság - ezt jól ismerik azok, akik életükben valaha is keveredtek jogszabályi fekete lyukba.</div>
<div style="text-align: justify;">
Nem házasodtál össze az azonos nemű pároddal (ugye hogyan is házasodhattál volna össze), és azt hiszed, csak azért mert szeretitek egymást és egy fedél alatt laktok, már családban élsz? Haha, hát ti nem is léteztek. HIVATALOSAN. Nem tudunk rólatok, és a problémáitokról, ne is várd hogy megoldjuk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Több szerv intézi az ügyedet, de jogsérelem ért, és nincs rá se jogszabály, se precedens, hogy a kézen-közön keresztülfolyó papírhalmazért ki felel? Haha, na akkor majd találd ki hogy kiért és kivel szemben akarsz jogsérelem esetén fordulni. HIVATALOSAN.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
És azt veszed észre, hogy ahelyett hogy megkérdőjeleznéd az erőszak-monopólium létjogosultságát, és alternatívákat keresnél hogy válthass (Achtung! Nem másik országot, mert az is erőszak-monopólium, csak más papírokkal kell küzdeni), esetleg harcolnál ellene, inkább a kegyeit próbálod keresni - természetesen a saját maga által szabott keretei között: hiszen arra van papír, hogy tüntethess, hivatali út hogy pereskedj, pénzed és lehetőséged hogy cikkeket írj, meggyőzhess másokat, népszavazást kezdeményezhess; és ahol ezek sem elméleti, sem gyakorlati problémákba nem ütköznek, ott szerencsésnek érezheted magad, hogy egy olyan tájékán születtél a Földnek, ahol a monopólium ezt megengedi neked. Kész is a magát önszántából lepapírozni vágyó, jól idomított, de közepesen öntudatos kispolgár.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Természetesen jó lelkiismereti, és erkölcsi istápoló is az állam: ha szabályt szegsz, majd ő tudja hogy az miért rossz és erkölcstelen, akármennyire értelmetlen is az egész törvény úgy, ahogy van. Biztos igaza van annak, aki ezt kitalálta - mondhatja az egyszeri kispolgár, és kifizeti a csekket, vagy szidja azt, aki egyáltalán felveti magának az eljárásnak az értelmetlenségét. Hiszen én jó ember vagyok.</div>
<div style="text-align: justify;">
És nyugodt szívvel tudok éjszaka az oldalamra fordulni, ha a szomszéd háza ég, végülis előbb vagy utóbb csak ott lesznek a tűzoltók, nem? Hát ezért fizetem a kicsiny kis adómat, le is van tudva az egész. Majd nekem is jönnek a szomszéd adójából. Én ettől még jó ember vagyok, nekem fontos az, hogy senki ne haljon meg. Kész a morális relativizálás.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szabadság szempontjából viszont azzal is jár az állami erőszak-monopólium megkérdőjelezhetetlensége, amivel minden monopólium megkérdőjelezhetetlensége jár: nem tudsz sehová se menni a bolygón, amire egyetlen politikus ne tette volna rá a koszos kis mancsát, legyen az bármilyen emberszabású számára élhetetlen hely. Ha tetszik, ha nem, neked valamelyik törzsnek a tagja kell hogy légy, akár tetszik, akár nem, mert valakik eldöntötték, hogy úgy ne szabadulhass meg az állampolgárságodtól, hogy ne kapj helyette másikat. Jelentéktelen apróság, de gondolom tudod, hogy az útleveled sem a tiéd. Na, te se magad nagyon. Az indián-rezervátumok ügyeit is csak intézi valaki hivatalban, és dán állampolgárok ölik arra a pénzüket, hogy a hippi koppenhágai negyed, Christiania valami jogi státuszt kapjon. Elvégre az nem lehet a SENKI FÖLDJE.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Amikor ez a monopólium megkérdőjeleződik, na akkor viszont nagyon tele szokott lenni a gatya, és hirtelen a politikus sem érti, hogy miért. Nincs annál félelmetesebb számára, mint amikor az emberek hirtelen maguktól kezdenek el valamit csinálni, mert ezzel megkérdőjeleződik az állam, így az ő állásának értelme is. Egy másik politikus ellen lehet lejárató hadjáratot indítani, egy másik ország ellen háborút; viszont minek irányító oda, ahol maguktól el vannak maguknak az emberek - és rendet tudnak tartani, közösen? Ezért borzalmasan félelmetes dolog számára az internet is, nem véletlen hogy mindenki korlátozni és figyeltetni akarja, mert többet nem tud vele csinálni, minthogy éreztesse a jó polgárral, hogy itt ő ám figyelve van, annyira ne feledkezzen meg magáról. Helló NSA-botrány. De akár csak egyetlen híd is félelmetes tud lenni, ahol az emberek a rajta lévő síneket és az autóutakat nem gurulásra használnák, és ilyenkor kap a szívéhez közösen a politikus és minden Rendes Ember, hogy hát azt nem arra használják, mint amire ki lett találva (ez a keresztényi determinisztikus gondolkodás Ádám-Évától, a szexen keresztül és a bináris gondolkodás hamis dilemmáin túl is önmagukban megérnének egy külön misét). Nem is tudjuk mit gondoljunk ilyenkor, amikor nem is lehet az eredeti funkciójára használni a hidat, de az külön baj, hogy ráadásul ezek a hippik semmi törvénytelenséget nem is csinálnak vele. A kérdés államon kívülre került. És ilyenkor jön az isteni sugallat. Megelőzünk, hogy azért mindenki érezze a seggében az állam éber brokiját. Ellenőrizni, azt mindig szabad. Hiszen neked nincs semmi félnivalód, ugye?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Igen, a Szabadság-híd mostani állapotáról beszélek. Van merszem azt mondani, hogy ilyen fajta rendetlenségnek több okból is léteznie kéne, és az államnak ott és olyan formában nem volna szabadna léteznie, mint ahogy most van.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Érvelhetnék Berlinnel, hogy ott milyen élet folyik, ott aztán a hídon a népek zenélnek, meg mernek élni, és sokkal lepukkantabb arcok is, mint az itteni jól nevelt házi hipsztereink, mégsem figyelik őket árgus szemekkel. Csak engem ebben a posztban nem érdekel, sőt, zavar az állam, az itteni kelet-európai meg még inkább, de ez most nem lényeges. Nem az állam minőségéről, hanem a létéről van szó.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval az emberektől rengeteg energiát vesz el az állam azzal, hogy társasági és kreativitási passzivitásba sodorja őket. Olyannyira, hogy teljesen felszabadító és eredeti ötletnek tűnik, hogy egy hídon (ami még gyönyörű szép is) ne csak keresztül menjünk, hanem a közepén még meg is merjünk állni, ülni, urambocsáss, feküdni is - és ezért csöpög most a boldogságtól mindenki, és nem lehet nem észrevenni, hogy a felszabadultság és pozitív energiák hogy keringenek most ott. Mi a különbség ebben az esetben mégis egy köztéri parktól?</div>
<div style="text-align: justify;">
Nem tilos ülni, feküdni, állni az utcán, erre ki vannak találva a padok, parkok, bár az alvásra egyre kevésbé a hajléktalanok miatt. De ha már park, és le van papírozva, akkor te hivatalosan ott lehetsz, és hivatalosan létezel. Hivatalosan összegyűlhetsz, beszélgethetsz, és hivatalosan erre van kitalálva. Ahol pedig hivatalosan vagy, legálisan, ott liheg a nyakadban az állam jóváhagyása. Ha valakinek meg jóvá kell hagynia veled kapcsolatban bármit is, nem vagy szabad.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A Szabadság-hídon viszont most megszűntek a hivatalok. A helyükre hirtelen beáramlott az élet, ami nagyon úgy tűnik, hogy rendezetten működik azok nélkül is, még ha csak kis időre. A Szabadság-híd most tényleg a szabadságról szól.</div>
<div style="text-align: justify;">
És ez bizony egyeseknek nagyon zavaró, akik a hivataluk miatt vannak ott, ahol. Ahol az emberek önszántukból, csoportosan se törvénybe nem ütköző dolgot nem csinálnak, de furcsának mindenképpen furcsát, amivel nem tudunk mit kezdeni papírügyileg, akkor ott nincs hatalmunk. Valamit hát tenni kell, hogy megmutassuk hogy mi uralkodunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Gondolom nem emlékszel az első mondatomra a líd után. Olvasd el még egyszer.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Jómagam egyre jobban kezdek hajlani arra, hogy az állam túl sok helyen van ott, és jellemzően nem akkor, amikor segíteni kéne. Ellenőrizni viszont mindig akar és tud, akár szeretnénk, akár nem.</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nekem oltárira tetszik az egész, és pont így, még ha nem is kell nyilván így maradnia örökre, ahogy most vannak a dolgok a hídon. A hangulat, a békés és társasági létet élvező emberek. Rend van és szabadság.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Egy dolog zavart nagyon: az ott masírozó rendőrök, akik nélkül eddig is működött a rend. Mit keresnek ott?</div>
<div style="text-align: justify;">
Egy pillanatra eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne ha tudatlan turista volnék, és meg akarnám kérdezni, hogy mi történt itt, ami miatt itt vannak. Ki hívta ki őket? A szomszédok (milyen szomszédok?! Ez egy híd!)? Valaki a tömegből, hogy legyen aki vigyázzon rájuk? Késeltek itt? Terroristák vannak? Loptak? Milyen ügyben intézkednek? Rendfenntartás? Nincs itt rend?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Egyikre se tudnának jó választ adni, mert a rendfenntartást nem jogszabályi formájában intézni vannak itt. Járőrözni is inkább olyan környékeken kéne, ahol kriminisztikailag indokolt volna, mindnyájan tudunk említeni bőven ilyen helyeket. Csak hát a Szabadság-híd épp nem ilyen hely. Mégis ott kóvályognak, nyilván nem önszántukból szerencsétlenek.</div>
<div style="text-align: justify;">
Senki nem hívta őket. Legalábbis polgári személy nem. Mégis, senki nem kifogásolja, kérdi, hogy mit keresnek itt a rendőrök, amikor semmilyen szabálysértés nem történt. Előre meg nem lehet tudni semmit, a rendőrség se lát a jövőbe, és nagyon nem úgy tűnik, mintha a hídban gyönyörködő tömeg pont a gyönyöre tárgyát akarná tönkre vágni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hát így fonja körbe az életünket a polipkarjaival az állam. Még ilyenkor is éreznünk kell a jelenlétét, sőt, leginkább ilyenkor, amikor nincs hivatalos válasz arra, hogy a Szabadság-hídon mi történik, sőt mi rossz történne, amitől előre meg kéne védenie minket az államnak.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A zavar viszont érezhető, és egyértelmű hogy azért van, mert hatalmi rés keletkezett, amire nem gondoltunk. Ahol az emberek önkéntesen, kreatívan és egymást tiszteletben tartva és rendben élik az életüket, oda egyetlen erőszakszervezet sem tud igazán benyomulni, még az állam sem. Persze itt most tudott, hiszen a tudatunkat kisgyerekkorunktól kezdve az államizmus fogja közre, de az egy külön vita tárgya lehetne, hogy ott, ahol békés embereknek próbálja fitogtatni a hatalmát az állam, az mennyire van értük.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mondjuk melyik monopólium volt valaha is értünk?</div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-77443246169563214262016-06-09T04:55:00.000+02:002016-06-09T04:55:38.583+02:00Új rend a "hazafiság" megélésében - teli szájjal ausztrálozás<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Flag_of_Australia_(converted).svg/2000px-Flag_of_Australia_(converted).svg.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Flag_of_Australia_(converted).svg/2000px-Flag_of_Australia_(converted).svg.png" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon régen megfogadtam, hogy nem írok politikai jellegű posztot, aminek több oka is van: egyrészt nem vágytam sohasem a mandiner címlapjáról ideözönlő trollhadsereg figyelmére, másrészt egy politikai jellegű cikk a közbeszéd változásával hamar elévül - én legalábbis korábban nagy vehemenciával megírt posztjaimat már nem szívesen olvasom, egyszerűen egy hónap után nem találom őket aktuálisnak, akármilyen érdekes a téma abban a pillanatban. <a href="http://senkisehivta.blog.hu/2014/06/06/rolam_van_szo" target="_blank">Kerényi buzizása?</a> <a href="http://senkisehivta.blog.hu/2014/05/12/a_szakallas_no" target="_blank">Conchita Wurst feltűnése?</a> Hol vannak ezek már? Harmadrészt most az én blogomon is dübörögjön ugyanaz a fősodrású politika, amitől már mindenki sugárban hányna? Írjam le ugyanazt a véleményt huszadjára, amit már mások leírtak? Cáfoljam meg azt, amiről minden gondolkodó ember magától tudja, hogy marhaság? Mi értelme van ennek?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mégis, most szőrmentén politikával fogok foglalkozni, de csak azért, mert az agyam ledobta az ékszíjat.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Figyelemmel kísérem a Brexit-vitát, ami az érveket látva igencsak lelombozó képet mutat. Észrevettem, hogy a konzervativizmus mindenhol ugyanolyan magasan szárnyal, mint itthon, úgyhogy szégyenkezni valónk egyáltalán nincs (illetve van, de az más téma).</div>
<div style="text-align: justify;">
Mivel nem hiszek abban, hogy bárki egy síkon behatárolható volna progresszivizmus-konzervativizmus tengelyen, méla derűvel néztem a videókat, ahol a vlogger kifejti, <a href="https://www.youtube.com/watch?v=7k67gt8C5uo" target="_blank">hogy ő konzervatívnak született</a>, hiszen míg mások egy hét után kivágták a nyulaikat a nagyvilágba miután rájuk untak (értsd: divatos liberalizmus), ő hóban-sárban gondjukat viselte sajátjainak. Erősen bólogattam, hiszen a nyuszira valóban vigyázni kell, ebben nincs köztünk vita. Akkor is hümmögtem, amikor a vlogger a konzervatív ideát egy befőttes üvegen szemléltette, <i>ééérted, konzervatív - konzervál, huhúúú;</i> hiszen ha az gyümölcsöt nem eszed meg, tedd el befőttnek, hogy jövőre megehesd, ne ma rohadjon rád. És nekem ez irtóra tetszik, mert a hasonlat minden bárgyúsága ellenére még azt sem mondhatom, hogy a témát illetően ne volna igaza. Őrizzük meg, ami jó!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Na most a nő vérbeli brit, tősgyökeres angol, miegymás, és leginkább konzervatív, úgyhogy nincs más véleménye, minthogy a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=xh5eFseg-Cg" target="_blank"><i>nyugat-európai kilátástalanságban</i> kialakult "pandabetegség"</a> miatt (értsd: a fogságban tartott állatok nem szaporodnak, mert nem akarnak fogságban élő kicsiket szülni) ki kell lépni az EU-ból, mert jönnek mások, akik a brit szociális rendszert lerabolva túlszaporodják az őshonos lakosságot. Ismerős? Ezek az egyedek nem akarják megismerni és nem akarnak beilleszkedni a brit kultúrába és társadalomba, szóval<i> ki a muszlimokkal</i>. Nem, ne kérdezzétek hogy erre hogy lenne gyógyír az EU-ból való kilépés, és honnan jön a képzavar. De szóval újra vissza kell szerezni az irányítást, nem lehetnek nyitva a határok a mocskos EU-migránsok előtt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ez eddig rendben van, hülyeség, gondosan xenofóbiába csomagolt iszlamofóbia, kétségbeesés egy patriótától aki félti a hazáját, idegentől és másságtól való félelem, szóval nincs új a nap alatt. Megegyezhetünk, hogy ezek migránsok, és minden migráns rossz - más kultúra, más gyökerek, más vallás, más nyelv. Nem itt születtek, nincs itt helyük.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Én már meg sem szólalok. Az én zabolázatlan liberális lelkem elnézően tud nézni az olyasfajta rakoncátlanságra, minthogy az embereknek lábuk van, és merészelnek pont oda menni, ahol jól érzik magukat, netalántán biztonságban, és szeretnének hódolni az olyasfajta hóbortjaiknak, hogy munka után ehessenek és valahol aludjanak. Hát istenem, még nem ismerik a Rendet, hogy úgy kéne élni, mint egy növény, hogy ott maradjanak, ahol megszülettek, legyen ez később kopár szikla vagy száraz sivatag, minden áron szeretniük kell. Felsóhajtok, gyakori becsípődés. Nyelek.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval ezek a nagyon eltérő kultúrák. Ezeket nem szeretjük. És isten óvjon, hogy a munkakerülőket felmentsem, azokat én sem kedvelem. Még azt is elfogadom, hogy nehéz megbirkózni azzal ha máshonnan jött valaki, sokfélék vagyunk, sokféle korlátokkal.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval nem keresztény. Nem angol. Menjen. <a href="https://www.youtube.com/watch?v=WrC3obGAlwM" target="_blank">London emiatt szar.</a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Na de mi a helyzet az ausztrálokkal? Azok is mindent csak elrontanak.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://justflybusiness.co.uk/wp-content/uploads/2013/09/Sydney_skyline_from_the_north_aerial_2010.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://justflybusiness.co.uk/wp-content/uploads/2013/09/Sydney_skyline_from_the_north_aerial_2010.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
És képzeljétek, a válasz ugyanilyen egyszerű! Észre se vetted, karnyújtásnyira van.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifNViHfZinYTczWhCO-BGqSXNA_2pp62sXUeKcOijdsp_d9ZL-FaqV2SpZNUWjTcD1B9sqgsuGqpksuai4Dcag7O7oKCFc1GGhhMN3azS2aHMvJGBxGIpyJm0GAebpfM5Lcat1qhu5-lOt/s1600/Screenshot_14.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="220" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifNViHfZinYTczWhCO-BGqSXNA_2pp62sXUeKcOijdsp_d9ZL-FaqV2SpZNUWjTcD1B9sqgsuGqpksuai4Dcag7O7oKCFc1GGhhMN3azS2aHMvJGBxGIpyJm0GAebpfM5Lcat1qhu5-lOt/s640/Screenshot_14.png" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Menjenek vissza Ausztráliába a mocskosak, mert ott születtek.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Na most igen, ide vezet a nagy betűs Rend tébolya. Ez már nem néplélek, nem politikai gondolkodás, nem hazafiság. Nem vagyok kompetens az ausztrál és a brit kultúra összehasonlításában, de ide ez nem is szükséges, a Rend elvágólagos. Nem érdekes az, hogy a saját fegyenceinket küldtük oda, hogy egy a nyelv, még ha fura akcentussal is, a vallás is óhazai, a királynőnk is mintha hasonlítana az övékhez, és valami miatt az Union Jackünk is ott ragadt a zászlajukban, meg ilyen Nemzetközösségesdit játszunk velük. A franc egye meg, vegyétek már észre, hogy ezek a nyomorultak OTT születtek, mi meg ITT! Mindenki menjen haza. Ne élvezzék közpénzből a csodás időjárásunkat.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szegény emberünk megőrülne, ha nem tudná hol a helye, én nem értem miért nem kérvényezi hogy azonnal nyilvánítsák szobanövénnyé, mert ő innen sehová nem megy. A dicsőséges történelem vajon hogy történt volna meg, ha megmaradunk az otthonmaradás Rendjében? Jajj tudom, ne kérdezzek ilyeneket.</div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-38660792503074655582015-08-23T09:30:00.000+02:002015-08-23T11:46:15.857+02:00Miért vagyok individualista?<div style="text-align: justify;">
<b>Mert ha nem vagyok az, senkinek se jó.</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
Hajlamosak vagyunk úgy kezelni a társadalmat, mint valami önálló entitást, aminek saját élete és érzelmei vannak. Mintha az egész egységes volna; nem is mi volnánk többed magunkkal összeeresztve, hanem csak egy félelmetes óriás volna, aminek a működését nem is a mi döntéseink befolyásolnák, hanem valami aminek a törvénybe nem iktatott apró szabályai a természet rendjéhez tartoznának. Amiket ne lehetne áthágni anélkül hogy ne vonnának maguk után valami elkerülhetetlen büntetést; és aminek a kezében te csak egy eszköz vagy, hogy a céljait megvalósítsa. Ugyanis sosem a te boldogulásodra, hanem a társadalmi hasznosságodra hivatkoznak mindig, ha korlátozni akarnak, értelmetlen feladatokat akarnak veled elvégeztetni, esetleg egy újabb bőrt akarnak lehúzni rólad - és te megcsinálod, mert félsz hogy ha nem tartanak majd <i>hasznosnak</i>, dobnak is egyből a kukába (és ez valószínűleg a kapitalizmus kialakulása előtt is így működhetett). Amikor végrehajtásra kerül sor ugyanis te is tudod, hogy már rég nem a cél értelme és elérhetősége a kérdés, nem az hogy neked jó-e, hanem hogy mennyire voltál <i>felhasználható</i> a fej nélküli szörnynek annak a célnak az elérésében, amiről sokszor maga se tudja pontosan mi, és miért is volna rá szükség.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ami biztos, hogy ahogy nem is RÁD hivatkozva követel a szörnyeteg, ugyanúgy nem is ÉRTED. Igen, ez azt jelenti hogy semmibe vesz. Mert nem kér, hanem egyenesen követel, fenyegetőzik, és mindig apokaliptikus víziókkal ijesztget (<a href="http://www.gyakorikerdesek.hu/szexualitas__egyeb-kerdesek__1914725-a-maszturbacio-tenyleg-lataskarosodast-okoz" target="_blank">megvakulsz</a>, felbomlik a társadalom rendje, Isten megharagszik, stb., ismerjük mi ezeket), mégis valahogy sose akarja megvárni míg a természet vagy valami isteni teremtés sújtana le rád hogy magad okuljál belőle. Maga veszi kezébe az ügyet, naná hogy mindig a te üdvözülésedre vagy a kollektíva védelmére hivatkozva, ezért megbüntet, még mielőtt az megbüntethetne, akire hivatkozva fél a cselekvéseid következményeitől. Ráadásul sosem azt mondják, hogy neked jobb lesz ha valamit megcsinálsz, hanem rossz, ha nem. S mivel mindig a status quo fenntartására hivatkoznak, innentől sejthetjük, hogy megint egy normával állunk szemben, ami minden jellegzetességet magában hordoz: tradicionális érvek, természet rendjére hivatkozás, büntetés kilátásba helyezése. Vizsgáljuk meg a kollektivizmus normájának a sajátosságait, és hogy mennyire hasznos is ez a társadalomra nézve.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<b>Tévhitek a jogegyenlőséggel kapcsolatban</b><br />
<b><br /></b>Messziről kezdem, és talán kicsit önismétlek. Pont a nagy közösségben hívők, az individuumot ostorozó és megrendszabályozni kívánó konzervatívok szoktak rettegni a jogegyenlőség eszményétől. Mondhatnánk, ez furcsa dolog tőlük, hiszen pont a nagy konzervatív kollektivista álom az, hogy mindent mindenki ugyanúgy csinál a nagy egységben (persze önmagától, de ha nem is önmagától, kis "rásegítéssel"), erre ők ettől kikelnek. Hogy fokozzuk a zavart, megjegyzem, többségében fogalmuk sincs arról, hogy mi ellen kelnek ki valójában, ezért tisztázom a fogalmat.<br />
Jogegyenlőség az, ha mindenki a teljesítménye és a képességei szerint <b><i><u>ugyanúgy hozzájutHAT</u></i></b> az őt megillető vívmányokhoz, mint bárki más. Ez csupán annyit jelent, hogy pl. mindenki járhat iskolába bármilyen külső tulajdonságára való tekintet nélkül - de a jegyeket amit el fogsz érni, senki nem garantálja. Nincs államilag mindenkinek garantált ötös földrajzból. De a lehetőséged, a jogod erre akkor is minden körülmények között garantált, hogy legalább az esélyed meglegyen az ötösre azzal, hogy bejárhatsz iskolába. (Persze ez sarkított példa, az esélyegyenlőség nem ilyen egyszerű téma.)<br />
A jogegyenlőség nem teljes egyenlőséget jelent. Nem azt jelenti, hogy ugyanolyan házban kell élned, mint bárki más, ugyanannyi és ugyanolyan kaját kapsz, mint bárki más - mégis a többség falansztereket vizionál széklábat faragó Michelangelokkal, ahol az egyén és tehetsége teljesen eltűnik a totális egyenlőségben. Kijelenthetnénk erre, hogy igazából jelenleg ez nem egy disztópikus vízió, hanem a rögvalóság; - de a helyzet ennél még szomorúbb, ugyanis nem hogy a teljes egyenlőség problémájával küszködnénk, de még a fent definiált jogegyenlőség sem garantált. Ott, ahol diszkriminálhatnak téged nagyrészt született vagy kulturális közegedben elsajátított tulajdonságaid, véleményed alapján (bőrszín, nem, szexuális orientáció, nemi orientáció, nemzetiség, nyelv, vallási meggyőződés stb.) melyek senkinek sem ártanak, ott egy átjárhatatlan és tévhiteken alapuló kasztrendszerben élünk.<br />
<br />
De folytatva a logikát, az hogy az embereknek nem teljes, hanem "csak" jogegyenlőséget próbál biztosítani az állam (jó esetben), nem ideológusok találmánya, hanem gyakorlati megfontolásból született, talán nem is tudatos döntés. Ugyanis mit ad isten, az emberiség különböző genetikájú egyénekből áll, akik különböző képességekben kiemelkedőek, másokban pedig átlagosak vagy rossz teljesítményűek.<br />
Igen, ezért már genetikai szempontból is magas szinten pazarló és hátrányos a társadalommal szemben a kollektivizmus. Képességek és ki nem bontakoztatott tehetségek vesznek el a süllyesztőben, még azelőtt, hogy még a kollektíva szolgálatába is állíthatnák a képességeiket - ugyanis másik rossz tulajdonsága a kollektivizmusnak, hogy csak általa létezőnek kikiáltott igényekre vevő. <i>Szolgálja a nemzetet a kosárlabda? Ha nem, akkor fiam hiába lehetnél a magasságoddal profi NBA játékos, nem leszel az, menj vissza a gyárba robotolni.</i> És ahol egyén nincs, ott egyéni vállalkozási szándék sincs sem a vevő, sem a szolgáltatói oldalról. (Most hagyjuk, hogy jelenleg Magyarországon épp a miniszterelnök hobbija egy másik sportág, amibe feleslegesen tolunk milliárdokat - még ironikus is ez a példa ilyen szempontból. Vagy nem.)<br />
<br />
<b>Kollektivista érvek az individualizmus mellett</b><br />
<br />
Nem véletlen, hogy minden totalitárius rendszer kollektivista, és egységes nemzetet vizionál, aminek megvalósítása érdekében semmilyen eszköztől nem riad vissza. Az sem véletlen, hogy a kollektivizmustól csak egy lépés a diktatúra - ha talán a kettő nem is egy és ugyanaz. Mivel a diktatúra és a kollektivizmus is az egységességben látja az erőt, ezért is irt mindent ami egyéni, és a sokszínűséget káosznak, és abból kifolyó gyengeségként értelmezi.<br />
<br />
Ez több szempontból is tévedés. Egyrészt minden autokrata vezetés (amiket ugye nem felejtünk, hogy egyben diktatórikusak és bizony kollektivisták, mint mondtam) veszte az, amikor elveszti a (negatív) visszacsatolást, ahonnan kapcsolatuk lehetne a valósággal - <a href="http://senkisehivta.blog.hu/2014/01/23/a_megvilagosodottak_184" target="_blank">ahogy a maga kulturális univerzumába omló kollektíva is olykor</a>. Ott ahol mindenkinek az a dolga, hogy azt mondja hogy minden rendben van, senki nem fog kiabálni hogy óriási a baj, mert hiába van igaza, renitensnek számít, aminél nagyobb bűn nincs. Ennyi egyénieskedést nem engedhetünk meg senkinek sem, amikor mindenkinek elrontotta a kedvét miközben vígan úton voltunk a szakadék felé.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://phenomena.nationalgeographic.com/files/2013/02/propaganda.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://phenomena.nationalgeographic.com/files/2013/02/propaganda.jpg" height="537" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Forrás: http://phenomena.nationalgeographic.com/</td></tr>
</tbody></table>
Másrészt félreérti az individuum és a kollektíva kapcsolatát, ami döntő tévedés az individualizmussal szemben. <a href="http://oriblog.blog.hu/2011/06/05/az_indivdiualista_nem_onzo" target="_blank">Az individualista ugyanis nem önző</a> - másrészt ha önző is, tudja hogy létezését részben a kollektívának is köszönheti, amivel szimbiózisban él. Nos, ezt akár egy kollektivista is írhatta volna, azonban én kénytelen vagyok hozzátenni, hogy hál' Istennek egy jó individualista dolgozik a saját boldogulásáért és kiteljesedéséért, és pont. Ahol csalás vagy kisstílűség jelenik meg, ott nem individualistáról beszélünk ugyanis, hanem egyszerűen szar alakról. És ez mindkét oldalon megvan; hiszem hogy az emberi minőség tényleg csak azon múlik hogy ártasz-e másoknak vagy sem, az hogy mik a céljaid és hogy éred el, azon túl magánügy. És ilyenkor gondoljunk az NSA botrányra, mikor a kollektívára hivatkozva él valaki vissza a hatalmával az egyén információs biztonságának rovására, vagy a politikai korrupcióra, amikor valaki meg az egyéni boldogulásra hivatkozva tesz kárt a közös vagyonban.<br />
<br />
Harmadrészt egy igazi individualista képes felismerni döntései rövid- és hosszútávú döntéseit, és mivel tudja, hogy kölcsönös függőségi viszonyban van a közösségével, annak tudatában mérlegel, hogy rá és a kollektívára milyen hatással lesz döntése. Egy kollektívatag viszont csak parancsot követ, nem mérlegel. Sőt, olyan sincs hogy a tömeg gondolkodik, maximum csak az azt alkotó egyének, és csakis ők vannak akik döntést hozhatnak.<br />
<br />
A kollektivizmus az egyént rendkívül ostobának tartja, azt gondolja hogy több ember el tudja dönteni az individuum helyett, hogy mi a jó neki, mert abból indul ki, hogy célok csak közösen létezhetnek, és azokat csak egységesen lehet megoldani. Közösen megoldani komplex kérdéseket viszont nem lehet - láttál már olyan szavazást, ami nem előre leskálázott véleményeket tartalmaz? Még a demokratikus társadalmak sem próbálkoznak meg ilyenekkel.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFaw7xEQREQmNZMez-oNylBk76vSoX6NmWXfD1NVNIJEbJSHZASOQykAdx6-snPmunuKGqFek6bWhGvGgFbQEp3tyGg6krELtDa6nLoRy4vudjWtHrHIje_OfKJLaFRP7X3AkUXFXip6J1/s1600/v%25C3%25A1laszt%25C3%25A1s+2018.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFaw7xEQREQmNZMez-oNylBk76vSoX6NmWXfD1NVNIJEbJSHZASOQykAdx6-snPmunuKGqFek6bWhGvGgFbQEp3tyGg6krELtDa6nLoRy4vudjWtHrHIje_OfKJLaFRP7X3AkUXFXip6J1/s640/v%25C3%25A1laszt%25C3%25A1s+2018.png" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Levédetem</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Negyedrészt a homogén, ráadásul rövid gyeplőn tartott társadalom a külső támadásokkal szemben is gyenge.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj9DycBN7MQiRCC4G8nz0zaNOLSUnJPAPiJEePjYwY31PB395JzYRDuejR8_5LXMD0W8tFBIyNf0JDPDLjv_fZnClo1vJOxh5-OsJT2CN3nATVc2UYb6A7BNgpTECxnVduj9CgCzS6nP-y/s1600/sakk+%25281%2529.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj9DycBN7MQiRCC4G8nz0zaNOLSUnJPAPiJEePjYwY31PB395JzYRDuejR8_5LXMD0W8tFBIyNf0JDPDLjv_fZnClo1vJOxh5-OsJT2CN3nATVc2UYb6A7BNgpTECxnVduj9CgCzS6nP-y/s1600/sakk+%25281%2529.png" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8000001907349px;">A "káosz" az "egységgel" szemben. Most mondhatjátok hogy nem voltam fair, mert a "leggyengébb" bábut választottam sokszorozásra - no de ott ahol az egység érdekében visszahúzzák azt, aki mondjuk a lovasságba vágyik, ott úgyis csak ez lesz az eredmény. Pedig lehet, hogy a G1-esen állónak kiváló érzéke lenne ehhez. A meccs kimenetele majdhogynem egyértelmű: mindenki boldog közösségben gyalogol bele a halálba.<br />
<div>
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
A kollektivizmus ráadásul minden kreativitást és innovációt kinyír - pont azt, ami megkülönbözteti az embert a majmoktól. Mindenkitől ugyanazokat a feladatokat, és ugyanazokat a megoldásokat várja - más út nincs, nem engedik hogy hatékonyabbat találj ki, mert az is renitens dolog. Ugye ismerős az, amikor az iskolában más úton jutottál a feladat megoldása felé, de a tanár ráncolta a szemöldökét, mert csak egyetlen metódust volt hajlandó elismerni?<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/02837/teacher-mistake_2837991b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/02837/teacher-mistake_2837991b.jpg" height="396" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
Egy szó mint száz: a kollektivizmus elveszi a szabadságot, megfosztja a társadalmat a kreativitástól, az egyéni teljesítménytől, innovációtól, és sérülékennyé teszi belülről és kívülről egyaránt. Az egyént csak kondicionálja, valódi oktatást nem valósít meg, elveszi tőle a kezdeményezőkészséget amit arra használhatna, hogy jobbá tehesse saját sorsát közvetlenül, vagy közvetetten közösségén belül.<br />
<br />
Hiszek abban, hogy egy jó társadalmat individualisták saját céljaik érdekében tartanak fent, ahol a szabályok az egyéni érdekek közös keresztmetszetét adják.<br />
<br />
Hát ezért vagyok individualista.</div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-76598160245137453762015-04-07T14:54:00.000+02:002015-05-05T21:03:13.361+02:00A normákról és hagyományokról<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinAnzs2uQ4XHPK-i1f87CtmnGeemQV1TcjW26jFa_Lbtc8bndTJcnmI2wEmQqoy0PJyFAwZbAypE199Djc1g3NWH2fopoYD_5nzboCOnULCDXz8hYvPefOGS_wyXl9UmgNHkHLI1G_uLB4/s1600/stop-95477_1280.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinAnzs2uQ4XHPK-i1f87CtmnGeemQV1TcjW26jFa_Lbtc8bndTJcnmI2wEmQqoy0PJyFAwZbAypE199Djc1g3NWH2fopoYD_5nzboCOnULCDXz8hYvPefOGS_wyXl9UmgNHkHLI1G_uLB4/s1600/stop-95477_1280.jpg" height="202" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<b>Ahogy egyre többet foglalkoztam eddigi életem folyamán azzal, hogy a környezetem mit miért művel, vagy legalábbis milyen kifogással teszi azt, egyre nőtt bennem a gyanakvás, hogy előírások nélkül fogalmuk se volna, hogy mit tegyenek bizonyos helyzetekben. Ennél károsabb dolog nincs is az egyén és a társadalom szempontjából: olyan emberekre aligha bízhatunk működő népuralmat, akik nem saját belátásaik mentén irányítják életüket és hoznak döntéseket a közösség egészére nézve, hanem beléjük kódolt programok mentén, melyek látszólag felszabadítják őket minden döntésük felelőssége alól.</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<b></b></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Hagyománynak hívjuk azt a baromságot, amit már nagyon régóta csinálunk, és már senki nem tudja hogy ki, mikor és miért kezdte el. Pláne jelentőségét nem meri senki megkérdőjelezni - amire szükség volna és igény, magától fennmaradt volna ugyanis, nem kéne hagyományként őrizni. Persze nem állítom, hogy bizonyos normáknak és hagyományoknak már keletkezésükkor sem volt értelmük, de az idő halad tovább, és ami tegnap igaz volt, ma már nem feltétlen az, így esetenként nem ártana újragondolni azokat - és ezek újragondolásában épp maguk a normák állnak akadályozó tényezőként: <i>csináljuk, mert csinálni szoktuk; és azért nem szegülünk velük szembe, mert eddig még senki se szegült velük szembe.</i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="http://m.cdn.blog.hu/pr/progressziv/image/421980_10150554001927035_732562034_9182091_1320243016_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://m.cdn.blog.hu/pr/progressziv/image/421980_10150554001927035_732562034_9182091_1320243016_n.jpg" height="478" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Ez természetesen minden innovációt megöl hosszabb és rövid távon egyaránt, idegenkedést szül az újításokkal szemben és irtja az emberekből természetes érdeklődésüket környezetük megismerése iránt, melyből új tudásra tehetnének szert és pörgethetnék tovább az innovációt saját életszínvonaluk növelése érdekében (legyen az gazdasági, spirituális, szociális, stb.). Ciklikussága miatt szűkös komfortzónát szab, abba a hitbe ringat bele hogy amit nem tudsz elképzelni, az nincs is, vagy nem lehetséges; de a legrosszabb az, hogy hajlamossá teszi az egyéneket arra hogy azt higgyék, amiben élnek az élet természetes rendje - mikor hogy lenne a klasszikus értelmében az, amikor valakinek azt a bizonyos szokást ki kellett találni és meg kellett honosítani.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
A normák és hagyományok önigazolóak <i>(csináljuk, mert csinálni szoktuk; csináljuk, mert hiányozna, ha nem csinálnánk; csináljuk, mert előttünk mások is csinálták; csináljuk, mert mindenki más is csinálja)</i>, és a régi normák alapvető sajátossága minden új paradigma megkérdőjelezése - és nem azért, mert racionális okai lennének azokkal szemben, hanem csak a megszokás és saját létük veszélyeztetettsége miatt.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/eywi0h_Y5_U/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="http://www.youtube.com/embed/eywi0h_Y5_U?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Csak a példa kedvéért: hogy mennyire tisztában van a mindenkori hatalom a szokások fent felsorolt okok miatti mozdíthatatlanságával, jól jelzi, a korábbi gyakorlatok erőszakos eltörlése helyett inkább saját képére próbálja formálni azokat. Akkor tudod hogy uralkodni akarnak feletted, ha a szokásaidba szólnak bele, vagy épp kegyelmet gyakorolnak feletted és csak finoman formálgatják őseiden keresztül elsajátított, kialakított hagyományaidat. Évezredek óta ünnepli a nyugati kultúra hatalmas csinnadrattával a téli napfordulót (december 21-22.), ezzel lényegében máig éltetve a napkultuszt az ókori Mezopotámiától kezdve a görögökön keresztül a római Szaturnáliáikig, és olyannyira megcsontosodott ez az ünnepély az életmódunkban, hogy a csábításának <a href="http://www.origo.hu/karacsony/mashol/20141216-miert-eppen-december-25-en-van-karacsony.html" target="_blank">se a katolikus egyház</a>, sem pedig <a href="http://mult-kor.hu/20111224_na_mit_hozott_a_jezuska" target="_blank">a kommunisták nem tudtak ellenállni</a> hogy ne formálják akár csak egy picit a saját képükre - ha már nem vehették el az alapvető társadalmi rend megbolygatása nélkül az emberektől. Na most ezek után mutasson bárki is olyan uralmi rendszert, amelyik el merte volna törölni azt amit ma karácsonynak ismerünk, de mégis meghagyta volna eredeti, ősi formájában.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Ami miatt ostorozom azonban normákat és szokásokat, amiatt van hogy azok autopilot módra kapcsolják az embereket, ezzel látszólag kivéve a kezükből a mérlegelés és döntés lehetőségét, sokszor értelmetlen kényszerpályára kényszerítve őket. Ott, ahol a bünti elkerülésének reményében cselekszel, relativizálódik a helyes és a helytelen, mert a döntés hátterébe új dimenzió kerül, ami eltorzítja a belátóképességet az egyéni túlélés érdekében - ami végül automatikusan <a href="http://oriblog.blog.hu/2015/01/11/kiut_a_gonoszsagbol" target="_blank">a gonoszság elburjánzásához veze</a>t, mert a büntetés elkerülése válik a mindenáron elérendő végső céllá. Márpedig a normának annyira sajátja a büntetés, hogy etimológiailag értelmezhetetlenné válik nélküle a szó - mégis az a legmegdöbbentőbb, hogy még a szociológusok is annyira magától értetődőnek veszik hogy a norma köré szerveződik a civilizáció, hogy elképzelhetetlennek tartják annak megszületését anélkül; noha józan paraszti ésszel végiggondolva biztos, hogy az első ősközösség nem ott jött létre, ahol valami szabály meghágása miatt közös erővel meg kellett valakit büntetni, hanem ahol az első ősemberek közös érdekeiket összeegyeztetve összefogtak valami érdekében és létrejött az együttműködés - a büntetés, mint a norma egyik feltétele csak azután jöhetett, ha valaki ennek keresztbe tett.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Nem állítom azt, hogy nincs szükség normákra, valahogy élni kell egymás mellett; de lehetőség szerint feleslegesen korlátozó keretei közül ki kell szabadulni, azokat napról napra újra felülbírálni szükségességük, céljuk és etikusságuk szerint. Az emberi kapcsolatokat ugyanis nem a formájuk teszik felszínessé és ezáltal az egész társadalmat egyének mentén töredezetté, hanem pont a normák által diktált szerepek, melyek kényszerpályák mentén az őszinte és bizalmas kommunikációt vágják haza, ami bármilyen mélyebb kapcsolatnak az alapvető feltétele volna - pláne ha egy homogén társadalom kiépítésére törekszünk. Mert nehogy elhiggyük, hogy a modern nemzetek az egységes kultúrára, közös genetikára, a teljes egyetértésre vagy valami más hagymázas nacionalista vágyálomra épülnek, hanem csupán a legkisebb közös nevezőre... de arra nagyon erősen.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Ahol nincs őszinte kommunikáció, mindössze csak kilátásba helyezett büntetések, ott egyéni döntés is alig van, és érdekartikuláció sincs, mely mentén igazi demokrácia szerveződhetne. Nem hiszek egy olyan boldog, szavazatával kompetensen élő egyénekből álló társadalomban, ami nem az együttműködés és a párbeszéd köré szerveződik, hanem a kilátásba helyezett büntetések köré - ugyanis az a társadalom, ahol ez a fő motiváló erő, kulturális és pszichológiai kényszerpályán mozog, ami csak dekadenciához vezethet.</div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-88265157431975745522015-01-24T21:57:00.001+01:002015-01-30T02:12:28.170+01:00Nem tetszik a világ működése?<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://c1.staticflickr.com/9/8108/8554930899_47f4ab3981_z.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="425" src="https://c1.staticflickr.com/9/8108/8554930899_47f4ab3981_z.jpg" width="640"></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Akkor változtass rajta, baszdmeg.</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br></b></div>
<div style="text-align: justify;">
Mindig döbbenten figyelem azokat az embereket, akikkel ha közösen szembe találjuk egy problémával magunkat, és miután mindketten megállapítjuk, hogy igen, ez tényleg gond, és rossz hogy van, és pláne hogy így van, azok kisebb sajnálkozás és moralizálás után mégis vállukat vonva félreállnak és nyeglén megállapítják hogy "a világ már csak ilyen", és törődjek bele, ez már csak így marad az idők végezetéig.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
Na én nem fogok beletörődni, csesszétek meg.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<a name="more"></a><br><br>
<div style="text-align: justify;">
Értem én, lehet ez csak szimpla cserben hagyás, felelőtlenség vagy lustaság, esetleg <a href="http://livewithit.blog.hu/2014/04/18/angolnazas" target="_blank">angolnázás</a> annak érdekében hogy a piszkos munkát végül én végezzem el, esetleg a privilégiumai védelme érdekében kialakított passzív-agresszív védekezési forma. Csak ugye ezek mögött az húzódik meg, hogy az illető hazudik és/vagy lusta, esetleg saját energiái és beleegyezése kivonásával hátráltat, - egy szó mint száz: szar alak, aki érzi hogy etikai szempontból is gáz van, de mégis ki akarja húzni magát mindennemű felelősség alól, ráadásul még nekiáll önigazoló álbölcsességeket hajtogatni nekem hogy engem állítson be naiv idealistának. (A jelzővel, a <i>naiv</i> szóval van bajom egyébként, csak szólok).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
Olyan is van hogy patthelyzet alakult ki, aláírom, amikor valami miatt tényleg nem tudunk előre lépni egy ügyben. Lehet, hogy nem állnak rendelkezésünkre bizonyos eszközök, pl. tudás, technológia, módszer, hatalom, támogatottság, netalántán mozgásterünk kicsi, szívügyekről van szó, vagy az egyik irányba tett lépés lezárja a másik irányba tett utat, ami végső soron a megoldáshoz vezetne. És ezt el is tudom fogadni, mert igen, előfordulhat simán hogy egyelőre A Probléma megoldása előtt áll Egy Másik Probléma, amit meg kéne oldani, vagy legalábbis megkerülni. Ha látom hogy erre van igyekezet, netalántán a célhoz vezető probléma megoldása is várat magára azt mondom, oké, most tényleg tehetetlenek vagyunk. De a tehetetlenség nem beletörődés és a rossz elfogadása.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezért nem vagyok hajlandó beletörődni a rosszba, semmi nem kötelez és semmi okom nincs rá. Az hogy a Probléma létezik és nem tudok rá megoldást találni nem jelenti, hogy a létezése helyes, pláne nem hogy természetszerű volna, nem hogy emiatt semmilyen felelősségem ne volna annak létezését illetően. Mert a "világ már csak ilyen" emberiség, emberség- és fejlődésellenes ostoba közhely.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
A világ lehet másmilyen és ahogy elődeink is ezen fáradoztak, nekünk is kötelességünk ezt megtenni a jövő és utódaink érdekében. Amúgy is, a világ olyan, amilyenné tesszük, és hiszek benne hogy az emberek ha kis mértékben is, de tudnak változni és mindenki számára helyes döntéseket hozni, csak a megfelelő minőségű és mennyiségű információra van szükségük. Egyszerűen nem tudom elfogadni ezek után hogy legitimmé tegyem egy probléma létezését, amikor itt áll a környezetemben temérdek kifejlett, erőteljes Homo sapiens sapiens egyed, akinek az ősei nem törődtek bele hogy ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, az éhínségnek, a külvilágban rájuk vadászó vadaknak, és lemásztak arról a nyomorult fáról, karmok és éles fogak híján eszközöket és szerszámokat készítettek hogy megvédjék magukat és tudjanak maguknak élelmet hozni az immár sokkal biztonságosabb barlangjaikba. És igen, a vágy megvolt bennük arra, még ha elképzelhetetlennek is tűnt akkor, hogy még melegebb otthonaik legyenek, hogy repülhessenek mint fenn a madarak, hogy a betegeket meggyógyítsák, és környezetüket még jobban megismerhessék, hogy megszerzett tudásukat végül saját javukra fordíthassák. Nem törődtek bele, hittek az akkor még hihetetlennek tűnőben, és még ha elképzelésük sem volt róla hogyan lehetne azt megvalósítani, és több ezer lépcsőn vezetett is az út amit csak már mi, az utókor láthatunk és mérhetünk fel teljesen tisztán, ők rá léptek arra a lépcsőre, amire lehetőségük volt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
Erre itt áll ez a mamlasz, és megtagadja mindazt, ami miatt úgy élhet, ahogy él, de legalább belém ne próbálná bebeszélni, hogy ez rendben van.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
Azért dühít ez nagyon, mert mint fent kifejetettem emberiség a fejlődésre esküdött fel, ez volt a legnagyobb találmánya amit be tudott vetni a lassú evolúcióért való várakozással - mint egyetlennek tűnő megoldással - (és éhhalállal, mint fenyegető problémával) szemben. Az első ember felismerte hogy miért helyes a jó megvalósulásáért lépni, és miért helytelen nem tenni a rossz ellen, amire úgy tűnik az előttem álló nyomorult már képtelen. Épp ezért lehetetlenség ép elmével a konzervativizmus már csak létező alapvető metafizikai ellentmondásaival is azonosulni, mert szembeszegül mindazzal amitől emberré vált az ember, <a href="http://senkisehivta.blog.hu/2014/01/14/a_konzervativizmusrol" target="_blank">és eszetlenül fejjel megy a falnak az idő fogalmát illetően - amiből egyébként minden hazugsága gyűrűzik is</a>.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
No, messzire mentem a szobafilozofálásban; de embernek lenni szerintem nem magától értetődő dolog, hanem kötelesség - persze mindenki maga dönt arról, hogy mennyire érzi magáénak a problémamegoldás, egyben a fejlődés eszményét.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br></div>
<div style="text-align: justify;">
Nyugodtan lehet idealizmussal vádolni, büszkén vállalom - mert az idealisták voltak azok, akik a rosszba nem törődtek bele, nem hagyták figyelmen kívül és bagatellizálták el a problémákat, hanem tettek ellenük.</div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-6442099376716923362014-08-17T04:45:00.000+02:002014-10-10T01:45:54.484+02:00Kiirtom a heterókat<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOP-T-5mxcAEz5Cn39YjxUSC_umhatG1v8b2hmtPOVxrDw7tDvMIIspvWi_I54bAAs58xY7QszkTWkBhyphenhyphenksG2WVYXS1BqDjjbvZwKKMoqIovf9XfpX9arxRLVA-2wqXw_m2IQdt1ky1NI/s1600/no+spoon.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOP-T-5mxcAEz5Cn39YjxUSC_umhatG1v8b2hmtPOVxrDw7tDvMIIspvWi_I54bAAs58xY7QszkTWkBhyphenhyphenksG2WVYXS1BqDjjbvZwKKMoqIovf9XfpX9arxRLVA-2wqXw_m2IQdt1ky1NI/s1600/no+spoon.jpeg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<b>Jó, akkor beszéljünk róla hogy valójában nincs is kanál.</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Nem gondoltam volna hogy ilyen hamar fogom magamat idézgetni, de nézzük <a href="http://senkisehivta.blog.hu/2014/01/01/mirol_akar_szolni_ez_a_blog" target="_blank">mit írtam 8 hónappal ezelőtt</a>:</div>
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">"Látszólag minden rendben, ennek ellenére mindannyian érezzük hogy ahogy lépkedünk előre a sötétben, egyre több félelem lesz úrrá rajtunk és egyre kevésbé merünk előre haladni - ahogy azt is, hogy egyre erősebben fröccsen ránk a szar. Már villanyt kapcsolni se merünk mert abban sem hiszünk, hogy nem lesz rémisztőbb a világosban azt látni amiben állunk.</span> </i></blockquote>
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Akkor mégis miért ez az egész?</span> </i></blockquote>
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><i>Ez a blog hisz az emberi individuum kreativitásában és annak józan ítélőképességében - ennél fogva mindent, ami azt indokolatlan kollektivizálással gúzsba kívánja kötni dühösen elveti, mint az emberi elmével szembeni autokrata cinizmust. Hisz a racionalitásban, mely számszerűsíti az elé gördülő problémákat hogy az útjába kerülő szörnyek szemei közé magabiztossággal nézhessen - és annak bohémságában, hogy rájöjjön: a saját tükörképe vicsorított rá az imént, hogy azon egy jót nevethessen. Ja, igen, a legfontosabb: az optimizmusban is hiszünk, ami előre visz a megoldásokhoz."</i></span></blockquote>
<div style="text-align: justify;">
Akkor még nem tudtam pontosan mi ez, most már egyre tisztábban látom: bizonyos, mára feleslegessé vált normák szűkösre szabott ösvénye az amitől mindenki szenved, és szinte kivétel nélkül mindenki börtönének celláiban él. Az a kevés ember, akinek sikerült a szűk ösvényre születnie vagy felfurakodnia magát ugyanúgy a félelemtől retteg hogy az alul lévők dühének árja mikor mossa el pozícióját, mint aki körön kívül találta magát és nem tud erőforrásaival úgy gazdálkodni ahogy képességei engednék és felszabadultan, saját örömére élni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mindannyian érezzük hogy baj van. Többségben vagyunk akik nem kapták meg a megerősítést teljesértékűségünkről, nagyon kevesen akik magát a problémát is felismerik, és végül csak páran, akik tesznek is azért hogy valami más lehessen - ha nem másképp, akkor úgy hogy beszélnek róla. Sokan ugyanattól szenvedünk nap mint nap, csak másképp és más szemszögből látjuk és írunk róla. Van aki autista spektrumon lévőként ütközött ezekbe az értelmetlen normákba és kristálytiszta éleslátással ír a szociális viselkedésmintázatokról, van aki nőként (is) látja az egyenlőtlen játszmákat és tömegek ismernek rá egykori életükre, én magam melegként találkozom nap mint nap a legsúlyosabb sztereotípiákkal és ismeretlentől való félelemmel, végül van aki kritikus és gondolkozó emberként érzi magát a társadalom peremén. Nem vagyunk különlegesek, csupán az élet sodort minket határhelyzetbe, ahonnan muszáj volt felvennünk egy szemüveget amin keresztül minden más ember számára nyilvánvalónak tűnő dolog megkérdőjeleződik, elnyomó mivolta és értelmetlensége jól látszódik; és mivel úgy éreztük hogy más nem fogja elmondani helyettünk, elmondjuk mindenki más helyett ezeket.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Én magam azért kezdtem blogolni, mert az internet ugyan hemzseg a meleg blogoktól, de egyet sem találtam ami szociológiai szemlélettel vizsgálta volna saját problémáit és azt rendszerszinten elemezte volna. Sok mindent találtam és sok mindenkit olvastam: volt aki elmondta hogy mit reggelizett, hogy nehezen boldogul az adóbevallásával és imádja a legjobb barátnőjét, a bevállalósabb sajnálkozott rajta hogy a szerelmét nem vállalhatja nyíltan a munkahelyén vagy hogy nem sikerült helyet találnia aznapi dugópartnerével, az igényesebb írók meg kritizálták a napi politikát. De ismétlem, egyet sem találtam amelyik a homofóbiát, a heteronormativitást rendszerszinten szemlélte volna mint nem egyetlen tünetét a szexizmus és patriarchátus elnyomó rendszerének - és még annyi mindennek, <a href="http://dezsa.tumblr.com/post/12435417622/kyriarchy-is-a-neologism-coined-by-elisabeth" target="_blank">amire még szavunk is alig van, de érezzük bűzös leheletét.</a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aki ismeri az internetes közeget amit követek, képes meglátni a közös mintázatot. Aki képes ezt az egész őrületet rendszerszinten szemlélni, felismeri a közös vonásokat amiről beszélünk: az idióta kiüresedett szokásokról, az elcsépelt szerepekről, az indokolatlanul kitalált alá-fölérendeltségről és az emberek tömegeiről akik pofájukba kapják a hömpölygő szart, mégis a sötétben tapogatózva követik ugyanazokat a káros mechanizmusokat és mentalitást amiktől maguk is szenvednek. Hadd elemezzem ezt kicsit, engedjétek meg...<br />
<br />
<b>A nyúl ürege</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
...nem reagálunk, és nem reagálhatunk ugyanarra a tényre ugyanúgy, és ez az ami a konformistának és az uniformizáló szemléletű, beteg militarista vízióval rendelkező diktátornak ugyanúgy fáj. Nem gyerekek, nincs olyan rend és rendszer ahol a közösség érdekeire fogva az egyén és a társadalom szempontjából etikus volna hogy a szar, a rossz, a szörnyű, az elnyomó és személyiséggyilkos (személyiség, értitek! amiből mindig csak egy darab van és megismételhetetlen!) attitűdöket és rendszereket elfogadhassuk, mert az időnk véges és végül halálos ágyunkon kell elszámolnunk hogy időnkkel és képességeinkkel hogy gazdálkodtunk. A nap egyszer lenyugszik, és hiába ültünk együtt a ringlispílen a tömegekkel ha végigszédültük a köröket és hánytunk: egy szép este, lefekvés előtt el kell számolnunk azzal hogy az elképzeléseinket és a vágyainkat követtük-e abban a kis időben amíg megtehettük, vagy parancsszóra együtt forogtunk a többiekkel. Lehet ez is egyéni cél és vágy, de akit ez nem boldogít és ebből ki akar szállni, nincs jogotok visszatartani és a körhintán hagyni tovább hányni, ha nélküle is ugyanúgy pöröghettek tovább. Nem kell pátyolgatni, nem kell lekísérni, még csak megérteni sem: csak ha ki akar szállni, hagyjátok kiszállni. Higgyétek el, az is egy hatalmas belső harc volt hogy egyáltalán eljutott odáig hogy megismerje önmagát (ritka és tiszteletre méltó dolog), felismerje hogy ő nem akar körhintázni, hogy felismerje mi rossz neki ebben, hogy meglássa erre a megoldást, és végül szólni merjen. Tehát nem munkakerülő, nem közösségellenes, és nem beteg ember, csak: ember, aki felismerte az igényeit, és döntött.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Itt jövök én képbe, és mindenki aki ezekről egyáltalán mer írni. Lehet ránk címkéket aggatni (mi tudjuk: ez is a rendszer része), de azért annyit azért felismerhetnétek hogy mi senkit nem korlátozunk, és veletek ellentétben megadjuk a választás lehetőségét. Nincs részünkről büntetés és jutalom, csak döntés és annak a magától értetődő következményei.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://riverbankoftruth.com/wp-content/uploads/2013/05/0-the-matrix-red-blue-pill.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://riverbankoftruth.com/wp-content/uploads/2013/05/0-the-matrix-red-blue-pill.jpg" height="322" width="640" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mert bizony tudnotok kell hogy a kiszállás után sem kellemes zuhanyocska várja őt - kemény szálú kefével kell a pórusaiból kidörzsölni azt a mocskot ami élete során bőrébe ivódott, mert bizony másképp nem megy, és bizonyos pontokon fájdalmas. Talán céltalannak fogja utána látni a világot egy ideig, vissza fog vágyni a régi kényelembe, aztán rájön hogy nem véletlenül került a túloldalra és sajnálni fogja az addig eltékozolt időt. De elindult a gyógyulás útján. Felismeri hogy amit régen a sajátjának érzett, az nem is az övé volt, és hogy ez mennyi mindenben korlátozta. Hogy nem feltétlen ő a hibás, és pláne nem született bűnösnek vagy rossznak, mert olyan nincs. Felismeri hogy a saját életéért ő felel, és ha nem árt senkinek vele nincs semmi gond. Olyan dolgokra lesz képes, mint asszertivitás, önálló döntéshozatal, mérlegelés, és öröm.<br />
<br />
<b>A Mátrixból ezt nem látni - de ha nektek az tetszik, akkor sincs baj</b><br />
<br />
Vannak természetesen olyanok, akik nem jutnak el odáig hogy felismerjék hogy mitől szenvednek és észre se veszik hogy a rácsokat maguk húzzák fel. Nincs velük gond amíg érzelemvezéreltség, elvakultság miatt nem nem korlátoznak, de természetesen korlátoznak, mert gyanakszanak azokra akik nem olyanok mint ők az ismeretlentől való félelmük miatt, és nem tetszik nekik hogy a jól megszokott rendszer az egyre több kiszálló miatt előbb-utóbb borulni fog. Nem az egyenlőség, nem az egymás tisztelete zavarja őket, hanem hogy a választás lehetősége maga megjelent és érzik hogy ez már önmagában veszélyt jelent a monopol, kizárólagos és egyeduralomra épülő szerkezetre. Retteg, hogy a korábbi kényelmes dagonya helyett gondolkodnia kell rajta ahányszor kinyílik az ajtó hogy kint milyen és döntenie minden egyes alkalommal hogy marad, vagy megy. Ha kimerészkedik a fény közelébe, kifogásokat keres és olyan rémeket lát bele a világosságba, amik nincsenek ott.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://38.media.tumblr.com/92c2cdbc1f54411360f934a17f95009c/tumblr_naed7grjDg1thh3alo1_1280.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://38.media.tumblr.com/92c2cdbc1f54411360f934a17f95009c/tumblr_naed7grjDg1thh3alo1_1280.png" /></a></div>
Félnek. Ugyanattól félnek, aminek maguk is áldozatai: a hatalmi struktúra logikájának. És itt visszajutottunk a poszt elejéhez, amivel kezdtem. Ugyan nem a pozícióvesztéstől való félelem ez már, ez az ismeretlentől való félelem. Annyira beléjük ivódott ez a gondolkodás, hogy bűvköréből nem tudnak szabadulni, emiatt el sem tudják képzelni hogy van aki elveti az erőszakot. Jönnek a túlzások: ha egyenlőségről beszélünk oda falansztert látnak és széklábat faragó Michelangelot, vagy vérvörös kommunizmust ahol mindenkinek egyforma ruhát kell viselnie, és vannak az egyenlők és az egyenlőbbek - ugye, megint a hatalom. Nem tudják, nem érzik hogy a jogegyenlőség nem ezt jelenti hogy mindenkinek ugyanolyan körülmények között kell élnie, hanem hogy mindenkinek ugyanannyi esélye van ugyanazt megszereznie amire szüksége van. Ha szabadságról és liberalizmusról beszélünk, ott anarchiát vizionálnak, miközben fel sem ismerik, hogy egyik sem utópia és strukturálatlan formula, ráadásul a kettő nem ugyanaz. Ahol szabad tőke van, ott nem lehetőséget látnak hogy maguk is gazdálkodjanak azzal amivel rendelkeznek, hanem irigylik hogy másnak mije van - nem érdekes az, hogy netalántán saját verítékével szerezte azt meg a másik, és nem feltétlen lopás útján.<br />
<br />
És végül, de nem utolsósorban, nem ismerik a polgári értékeket, és azok szövevényes hálózatát nem tudják követni.<br />
Nem ismerik fel, hogy az hogy mindenki szabadon választhat és dönthet nem jelent káoszt, és csoporthoz csatlakozni egyetértésben, saját döntésből is lehetséges, nem csak erőszakos asszimiláció útján beolvadni.<br />
Nem értik, hogy amikor társadalmi nemről beszélünk akkor nem megoldásokról, hanem problémákról van általában szó.<br />
Nem látják be, hogy ha bólogatnak ahhoz hogy más szexuális beállítottságát és életét kritizálják mondván hogy abból nem születik gyerek, legközelebb megjelenik egy <a href="http://444.hu/2014/07/29/ha-meg-akarjak-ismerni-mi-jar-annak-a-nonek-a-fejeben-aki-kitalalta-hogy-gyerekszamhoz-kene-kotni-a-nyugdijat/" target="_blank">Botos Katalin</a> aki majd ugyanezt fogja számon kérni rajtuk.<br />
Amikor a nők testük feletti önrendelkezési jogáról beszélünk, akkor nem érti meg hogy ez azt jelenti hogy csak a munkája után fog nyugdíjat kapni, és senki nem fog beleszólni hogy hány gyereket szüljön pénzt lobogtatva vagy annak elvételével zsarolva, mert a döntése az ő testéről szól.<br />
Nem látja be, hogy amikor a szexuális szabadságért állunk ki, akkor egy úton az övé mellett is kiállunk mint heteroszexuális, hogy az ilyen alakok ne egyszerű termesztőgépként tekintsenek az emberekre, megfosztva saját testük feletti önálló döntéseiktől. Hogy az ágyban csak annyi ember legyen ahány résztvevőt oda meghívtak, nem eggyel több az állam, vagy egy lelkes hívő személyében, akármi is a "szent cél".<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://szegedma.hu/images/botoskatalin0215/szegedegyetem_botos_katalin01_gs.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://szegedma.hu/images/botoskatalin0215/szegedegyetem_botos_katalin01_gs.jpg" height="480" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
Jól látható, heteró férfiak kiirtásáról szó sincs. Korábban sem volt szó, és később sem lesz. Értsd meg, nem ugyanabban az elnyomó mentalitásban élünk - vagy ha nem is megy ennek megértése, legalább fogadd el hogy ilyenek is vannak.<br />
<br />
Ahogy azt is, hogy nem emberek ellen vagyunk, hanem az embertelenség ellen. A heteró férfi nem embertelen. A homofób viszont igen - lehet heteró férfi vagy akár öngyűlölő leszbikus nő is. A szexizmus, a patriarchátus szűkös normája is embertelen. Miért? Mert nem akar hagyni választást senkinek sem.<br />
<br />
Én viszont hagyok neked lehetőséget arra, ha neked ez a fojtogató légkör tetszik élj benne kedvedre - de hiába nem tetszik, mi olyan úton fogunk jobbítani az életünkön ahogy jónak látjuk. Lehet morogni, jogod van hozzá, de mi addigra már messze leszünk attól hogy ezt halljuk. Pont ezért csináljuk.</div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-45269204180671031562014-08-08T03:59:00.000+02:002014-08-08T03:59:19.595+02:00Kalibráció<div style="text-align: justify;">
<b>Előkerülnek régi fényképek, utcák ismerős részletei, és hirtelen bevillan valami. Jé, nekem van múltam is, és éppen ha jól érzem jelenem is, csak elfeledkeztem róla két világmegváltás között.</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
Nagy baj van azzal, aki magának próbálja az útját kitaposni és a saját igazságait kiszemezgetni a sok féligazság, vagy épp a köztudatban igazságként rögzült baromság közül. Az ilyenek folyton izegnek-mozognak, és az istennek sem akarnak a helyükön maradni, pedig milyen egyszerű lenne. Néha fel is sóhajtunk nehezen, mert érezzük hogy ez az egész kételkedés mennyi pluszmunkát csinál számunkra.</div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>"Jól van az úgy!"... </i>- mondja környezetünk, mert miért ne mondaná. Mi meg fel tesszük a kérdést, ami már alapból feszengést vált ki.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
- ...jól van az úgy?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
És mi megvizsgáljuk, mert meg akarjuk nézni hogy valójában tényleg mi is ez, és nem csak szőrmentén. Miután minden ágát megjártuk, elaprózódunk ezekben. Sokan, de nagyon sokan nem ebből élünk és hivatásszerűen nem is lenne dolgunk ez, de egyszerűen az agyunk ezen pörög, nem tudunk szó nélkül elmenni mellettük, nem akarunk nem érvelni és nem megértetni mert nekünk a lelkiismeretünk és az egymás iránti szolidaritásunk az úr. Igazságérzetünk sem engedi, hogy csak érzésből ítéljünk meg valamit, pláne magunkat, emiatt is szűrjük, vagy legalábbis próbáljuk szűrni személyiségünket és összes megnyilvánulásunkat a nap 24 órájában - és ha egy homokszem is fennakad bizony nem csak sajnáljuk és szégyelljük, de még azt is nagyító alá vesszük és beteges módon tanulmányozzuk, mert ott van bennünk az önjobbítás szándéka és a példamutatás eszménye is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Miközben tanulmányozzuk saját sorsunkon a hibásnak vélt pixeleket és azon gondolkozunk, hogy az tényleg az a szín volt-e amit a fényképezőgép lefotózott, vagy netán a monitor hibás, nem is gondolkozunk rajta hogy miért is készült el a fénykép. Tudomásul vesszük, hogy van, és úgy van ahogy, miközben elképesztően zavar hogy néhol szemcsés a kép... és mintha néha már a szemcséknek élnénk az életünket.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
Az idő meg pörög és pörög tovább, pedig aztán mi nem sajnálnánk ha egy jó gondolat idejéig megállna míg meg nem találtuk a megoldást és a miértet.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://farm1.staticflickr.com/241/514528010_b5fc3fc6f9_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://farm1.staticflickr.com/241/514528010_b5fc3fc6f9_o.jpg" height="640" width="480" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szétszórtak vagyunk. Kit érdekel a csekk és a posta, iratoknál az ügyintéző kisasszony által elvárt vérprecizitás ha éppen fejben máshol vagyunk. Amúgy is, mi már <a href="http://senkisehivta.blog.hu/2014/02/04/adminisztralt_vegetacio" target="_blank">nem hitetjük el magunkkal hogy ezzel csináltunk bármit is</a>, pont ezért ügyködünk valami olyasmin ami nem csak ugyanúgy pörgeti tovább a világot ahogy eddig pörgött magától, hanem kicsit félretolja, próbálja jó tengelyre állítani és az új pályáján elindítani. Innentől hol érdekel mások üres locsogása, a szeretem-nem szeretem mentén való vitatkozása? Kit érdekel a szenessé égett pirítósod ha épp ettől nem szenvednek mások; és untat a frázisok mentén való elmélkedés és a tévéműsor szidása, mi már ezeken rég túl vagyunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Pont emiatt elrugaszkodunk a pillanatnyi valóságtól, és elveszítjük saját életünkkel való folytonosságot, pláne a kapcsolatot önmagunkkal. Hogy kerültünk ide? Mit csinálunk éppen? Miért pont ezek foglalkoztatnak? Otthon, a munkahelyen, az utcán, vagy épp a szórakozóhelyen társaságban. Az a fránya racionalitás, azon pörgünk és ez a mániánk nekünk, és sokszor észre se vesszük hogy miatta sokszor majd megőrülünk. Hol van az ami csak szimplán, egyszerűen kedves? Hol van az, amit nem akarunk megmagyarázni, csak egyszerűen érezzük? Hol a (meg)fogalmazás mellőzésének naiv igénye?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Most hogy valami véletlen folytán elém került az ami régen voltam és kicsit még mindig én vagyok, látom hogy honnan vezettek ide a szálak; és korábbi meggyőződésemmel szemben itt nem látok szemcséket (azon kívül hogy néha magam is hajlamos vagyok elfelejteni a múltamat és az érdemeimet) valahogy annyira egyenes volt ez és annyira egyértelmű irány amin haladtam, hogy úgy érzem annak legkisebb görbületéből is számolni lehetett a végeredményre - és amikkel én most kínlódom és leütöm nektek betűkbe szedve, pont ez a legkisebb görbület lenne.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Jó, ugye azért vagyunk itt mert minket egyáltalán a görbület ténye zavar, és legfőképp az a gravitációs mező ami a mindannyiunk elképzelt egyenes vonalát próbálja eltéríteni; ezért gondolkozunk róla és kalkulálunk hogyan lehetne megkerülni és a sötét erők vonzását megtörni. Csak ne felejtsük el közben hogy egyénenként milyen pályán vagyunk és képzelünk haladni, mert talán ez egészünknek és lényünknek igazi értelme.</div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-46570190379826301952014-07-13T21:44:00.000+02:002014-07-13T21:51:09.875+02:00Olyanná tesz<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://img4.indafoto.hu/7/5/22675_ae7c0e8ffef3475672285e78135d7ff2/2006131_ad0f13bac33a9eba183592b3c476fc33_l.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://img4.indafoto.hu/7/5/22675_ae7c0e8ffef3475672285e78135d7ff2/2006131_ad0f13bac33a9eba183592b3c476fc33_l.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<b>Elképesztő amit a technológia művel az emberekkel. Mindnyájan meghalunk, ha nem teszünk valamit.</b><br />
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
Az egész a konyhakéssel kezdődött. Minden háztartásnak alapvető kelléke, és főleg az utóbbi tízezer évben kezdte el világméretű térhódítását, amiből jól látható, hogy a konyhakés mennyire új jelenség a Föld 4.6 milliárd, de még az élet kialakulásának becsülhetően 3,5 milliárd éves történetéhez képest is. Mivel megjelenése előtt őseink generációi nőttek fel használata nélkül az afrikai szavannán, egyértelmű, hogy a konyhakés nem természetes dolog; noha mára annyira az életünk szerves részévé vált kényelmes és hasznos volta miatt, mint a fotel, vagy a KRESZ.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A konyhakés alapvetően nem rossz dolog: fel lehet vele aprítani dolgokat, mint például zöldségeket, gyümölcsöket, különféle húsokat a csirkemellfilétől a tengeri halakon át egészen a vadhúsokig, ami jó dolog. Ezekre mindre szükségünk van, hiszen egészségünk alapvető feltétele a változatos étrend, így magától értetődik hogy ezeket a dolgokat valahogy fel kell vágni. Funkció, és fejlettségi szint szerint a konyhakés hatalmas fejlődésen ment keresztül az évezredek folyamán a szakócától kezdve egészen a bárdig, mire mai, végleges formáját elnyerte. Egész üzleti és ipari ágak épülnek már arra, hogy milliók igényeit kielégítő konyhakéseket gyártanak - és manapság nem profi mesterszakács az, aki nem hordja magánál saját késkészletét hogy a lehető legjobban kiszolgálja vendégeit munkája folyamán.<br />
<br />
Azonban a sok előnye ellenére észre kell vennünk azt, hogy annyira a rabjává váltunk a technológiának, legfőképp a konyhakésnek, hogy ha egy nap eltűnne az összes háztartásból (főleg már az így is végnapjait számláló, haldokló nyugati civilizációból), ennek a vívmánynak legnagyobb haszonélvezői, mint például a más fajta szeletelési tudás és eszköz híján félhülyén maradt, a konyhakés által elkényelmesedett és annak kiszolgáltatott háziasszonyok milliói nem tudnának ebédet készíteni családjuknak és Férjeiknek, ezzel az éhenhalás szélére sodorva Fiainkat és Lányainkat, hosszabb távon az egész emberiséget. A fogyasztói társadalom miatt még arra is képtelenné váltak háziasszonyaink, hogy a kívánt eszközöket maguk is képesek legyenek előállítani, ami rendkívül elkeserítő és kétségbeejtő tudat egy esetlegesen bekövetkező kataklizmára gondolván.<br />
<br />
Azonban ezzel még mindig nem lenne nagyon nagy baj, hiszen az ember alapvetően évmilliókig csak növényeken élt, és a Gyengébbik Nem dolga volt annak gyűjtögetése, jobb híján a vadászatban megfáradt, de zsákmány nélkül maradt Férfiaknak nyersen, ízlésesen való tálalása. A konyha, de legfőképp a konyhakés eltűnésével feminista Nők milliói sóhajthatnának fel a gyűlölt helyiség falai közül kiszabadulva, hogy napjaikat kint a szabadban bogyókat gyűjtögetve tölthessék a friss levegőn. Így nekünk, az Erősebbik Nem tagjainak a dolga, hogy az ennek a szépségét még fel nem ismerő Hölgyeket a számukra megoldást nyújtó Igaz Út felé terelgessük, ezzel visszahelyezve az embert méltó helyére, a természet örökké tartó körforgásába, ahová az Isten teremtette.<br />
<br />
A legveszedelmesebb azonban amiről szót kell ejtenem, az az amit a konyhakés művel az emberekkel, potenciális gyilkológépet csinálva belőlük. Nem egy nyomozó barátom mesélte elképedve és elkeseredett sóhajtozások közepette azokat a szörnyűségeket, melyeket munkája során látott ahányszor a konyhakés a képbe került: <a href="http://www.hir24.hu/sotet-oldal/2014/04/18/konyhakessel-fejezte-le-baratnojet/" target="_blank">levágott fejek</a>, véres konyhapadlók, szívbe vagy hátba szúrt kések és feketébe öltözött, egyedül maradt gyászoló özvegyek kétségbeesetten zokogó gyermekeikkel. Míg régen a nézeteltéréseiket a családban szóban igyekeztek rendezni a felek, a konyhakés megjelenésével és elterjedésével olyan személyek kezébe került ez a gyilkos fegyver, akik nem feltétlen tudnak azzal megfelelően bánni, és használni a kést a megfelelő helyen és időben. Hány kamaszt láthattunk fogadást kötni, hogy az ujjaik közé böködve a késsel soha nem fogja eltalálni azt? És mindezt a médiában? Kiknek állhat vajon érdekükben ennek a viselkedésnek a népszerűsítése?<br />
<br />
De hogy a konyhakés ezen kívül is jól észrevehetően öl, butít, és nyomorba dönt, jelzi hogy hány kisgyermek végzi a balesetin, és hány ragtapaszt kénytelenek háztartások milliói orvosi szekrényükbe vásárolni keservesen félretett megtakarításaikból - miközben ezt kihasználva kevesek busásan meggazdagodtak a ragtapaszbizniszben utazva.<br />
<br />
Ezek után én azt mondom, hogy az emberiségnek az első nemet, a végső megálljt a konyhakés megjelenésekor kellett volna kimondania, mert minden ami azután jött, az már maga a romlás. A könyvnyomtatás elterjedése és az analfabetizmus felszámolása miatt a Gutenberg-galaxisban milliók váltak magányossá, miközben családtagok idegenedtek el egymástól mert beszélgetések helyett könyvolvasással töltötték el estéiket a másikhoz egy szót sem szólva; és akkor még nem beszéltünk további hatásairól, például hogy Geothe ifjú Werther-je miatt hányan lettek öngyilkosok; Vatikánnak hány álmatlan éjszakát kellett azzal töltenie hogy a megtévesztő tanokat átolvasva azokat indexre tegye, és végül hogy egyetlen könyvön összeveszve hány felekezet fordult egymás ellen. És most itt vagy te is, kedves olvasó, és ahelyett hogy hasznos munkával töltenéd az idődet, engem olvasol.<br />
<br />
Lázadjunk a konyhakés ellen, semmisítsük meg azt, és az írmagját is irtsuk ki halvány emlékezetének. Szabadítsuk fel magunkat a technológia rabigája alól magunkban tudatosítva, hogy hány gyilkosság és baleset vére tapad a konyhakéshez, hányan hizlalják profitjukat eladásából és tartják uralmuk alatt a nekik kiszolgáltatott, konyhában sínylődő tömegeket.<br />
<br />
<a href="http://444.hu/2014/07/13/bekes-marton-az-utolso-felkeles/" target="_blank">Istenem, úgy unlak már titeket.</a></div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-70849363016032685912014-05-07T01:07:00.000+02:002017-03-27T16:08:57.209+02:00Ma a balkezeseket osztjuk ki<p style="text-align: justify;"><strong>Reflexió egy cikkre <a href="http://pinamkivan.blog.hu/" target="_blank">pinámkivan</a> stílusban, de csak azért mert egy saját identitását elfogadni képtelen buzi vagyok, aki az <a href="http://deansdale.blog.hu/2014/04/22/ma_a_melegeket_osztjuk_ki" target="_blank">eredeti poszt</a> írójától remél önigazolást.</strong></p><br/><p style="text-align: justify;">A címben nem akartam túlságosan mocskosszájú lenni, de valójában a setékről beszélek. A balkezes és a sete között az a különbség, hogy a balkezes normális ember, aki mellesleg balog - a sete ezzel szemben nem fér meg a saját bőrében, és mindenáron össznépi felhajtást akar rendezni a saját kézbeállítottsága körül. Valószínűleg nincs kibékülve a saját másságával, ezért követel másoktól feloldozást, megértést, önigazolást. Nem nyugodt a saját balossága felől, ezért neki az folyamatosan téma, amiről beszélni kell, és ebbe be kell vonni mindenkit, hiszen csak akkor látná magát normális embernek, ha a jobbkezesek megnyugtatnák, hogy az. A balkezessége felől akár még lehetne is normális, de sajnos állandóan mások idegeire megy a saját feldolgozatlan lelki nyűgjével. Haver, ne akard már erővel kisajtolni belőlem az áldásomat ahhoz, hogy azzal a kezeddel fogd a farkad amelyik fogni akarja. Nem az a bajom, hogy azzal fogod, hanem hogy <em>állandóan követeled az én helyeslő visszaigazolásomat</em> - amit még akkor is fárasztó lenne folyamatosan adni, ha egyáltalán feladatom lenne a te önértékelésed tatarozása.</p><br/><p style="text-align: justify;">Sajnos az ilyen emberek néha még tollat is ragadnak, és cikkeket is írnak, amivel mások idegrendszerét teszik próbára. Az egyik főkolompos Steiner Kristóf, <a target="_blank" href="http://divany.hu/eletmod/2014/03/28/on_heteroszexualis_tarsa_a_negy_fal_kozott./">akinek a Zindex adta le legújabb agymenését</a>. Vigyázat, a cikk mellett olyan képek is vannak, amiken férfiak ollókat a bal kezükben tartanak. Csak azért szólok, mert engem taszít a látvány. És itt tegyünk egy kitérőt arról, hogy mi a normális.</p><br/><p style="text-align: justify;">Normálisnak a köznyelv azt nevezi, amit a többség csinál. Ez a demokratikus eszme megnyilvánulása, vagyis mindig az van, amit a legtöbben mondanak. S mivel a legtöbb ember jobbkezes, ezért azt tekintjük normálisnak. A balkezesség ezzel szemben "nem normális" (a szó imént vázolt statisztikai értelmében), hanem attól eltérő - vagyis abnormális. Nincs ezzel önmagában semmi baj, <strong>ez nem értékítélet</strong>, hanem statisztika. Ez viszont nem jelenti, hogy csereszabatos lenne a normálissal. Akármennyire akarjuk is, a balkezesség nem <em>ugyanaz</em>, mint a jobbkezesség. Mindebbe azért gabalyodtam bele, mert gyengén bútorozott Kristófunk keveri a szezont a fazonnal. Cikkének hatalmas alapötlete, hogy megfordítja a viszonylag gyakran hallott szlogent, miszerint <em>„engem nem zavarnak a jobbkezesek, csak ne nyilvánosan csinálják”.</em></p><br/><p style="text-align: justify;">Csakhogy ezt nem lehet megfordítani, ugyanis a normálishoz képest az abnormálist "elrejteni" teljesen logikus és értelmes gondolat. Nincs semmi baj a balkezesekkel, de sajnos el kell fogadniuk, hogy egy szűk, és radikális megítélésű kisebbségbe születtek, ami bizonyos hátrányokkal jár. Amíg az egyszerű jobbkezes aktusokat (pl. egy kézfogás) megpillantani nem okoz sugárban hányást senkinek, addig a pisis kéz, a kéz véresre vagdalása, a gyerekpfozás, és más hasonló huncutságok kéretlen látványa teljes joggal okozhat valódi megütközést, undort, felháborodást bárkiben. És ez sajnos a balkezességre is vonatkozik. Tetszik vagy nem tetszik, a balkezesség látványa a legtöbb embernek kellemetlen, és ezt a balosoknak tiszteletben kell tartani. A leprás kezűek és a pisis kezűek sem követelik, hogy nyílt színen parádézhassanak, pedig ugyanolyan emberek ők is, mint bárki más, ugye? Nincs ebben semmi személyes, Kristóf, csak kölcsönös udvariasság, tudod. Te tartózkodsz attól, hogy hányingert okozz nekem a nyílt utcán, én meg nem szarok a kocsid motorháztetejére, mert mindketten civilizált kultúremberek vagyunk.</p><br/><p style="text-align: justify;">És ez marhára nem ellenzése a balkezességnek, sőt, ha már itt tartunk, közlöm: ezzel kizárólag nyegle seték és neoliberális szépkezű palánták vádaskodnak. Semmi szükség a kultúrmarxista identitáspolitikai szardobálást bevonni abba, hogy a többség nem szeretne olyat látni, amitől zsigerből undorodik. Mindenkinek megvan a maga keresztje az életben - a tiétek speciel az, hogy aberrált kezekkel születtetek, amiről ugyan nem tehettek, de a következményeit viselnetek kell. Sajnálom, ha neked ez hatalmas teher a pszichéden. Kívánom neked, ahogy mindenki másnak is, hogy viselje az élete nehézségeit töretlen emberi méltósággal.</p><br/><p style="text-align: justify;"><img src="http://www.delmagyar.hu/rekordletszamot_ertek_el_a_balkezesek/cikk/209/2087853/2.jpg" alt="" class="imgnotext" /></p><br/><p style="text-align: justify;">...ahelyett, hogy a többséget setéli idióta újságcikkekkel. Pedig sajnos itt erről van szó. Még egy hülyegyerek, aki a génekben rögzült évmilliós ösztönöket akarja az emberek 98%-ából marxi módszerekkel kinevelni, csak mert neki úgy lenne kényelmes.</p><br/><p style="text-align: justify;">Az én 7 napos viszont-kihívásom az lenne ezeknek az embereknek, hogy próbálják meg ennyi időre elfogadni a saját másságukat. Legalább ennyi időre békéljenek meg azzal, hogy ők ilyen fajta kezességgel születtek, és ne kezeljék [LOL! - szerk.] ezt politikai állásfoglalásként, a modern felvilágosultság jeleként, vagy krisztusi stigmaként amit mások orra alá kell dörgölniük. Fogadják el a sorsot, és ne lázadjanak ellene, különösen azzal, hogy át akarják nevelni az egész társadalmat. Ne engem akarjanak az ő kézbeállítottságuk elfogadására ráerőszakolni, hanem tegyék meg ezt saját maguk. (Őszintén szólva én leszarom a kézbeállítottságukat, és azt hiszem ez az elfogadásnak egy igen magas foka.)</p><br/><p style="text-align: justify;">Na, összefoglalásképp: van, amin a többség megbotránkozik. Ha kitett középső ujjal korzóznék a főutcán, az például sokaknál lecsapná a biztosítékot. Az is, ha valaki nyílt színen az orrában turkál. Meg az is, ha két darab balkezes srác túlságosan belemerül az kő-papír-ollózásba az utca közepén. Ilyenek az erkölcsök, és ellenük küzdeni a legkevésbé sem nemes, hanem inkább erkölcstelen.</p>René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7737834632468992527.post-64015152234933615392014-04-17T02:53:00.000+02:002017-03-27T16:16:22.601+02:00Szpojler!!!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://c1.staticflickr.com/2/1071/1245398716_91ab56a26d_b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="260" src="https://c1.staticflickr.com/2/1071/1245398716_91ab56a26d_b.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><br /></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><br /></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong>Akiknek semmiről nem lehet mesélni, legyen az film, vagy könyv. De tényleg semmiről.</strong></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Képzeld el, hogy találkozol egy űrlénnyel, aki még soha életében nem látta a Mona Lisát. Megvan? Na, izgatottan tart az űrjárgánnyal Franciaország felé, amikor elmondod neki, hogy érdemes a Louvre-ba is betérnie, mert ott van a világ egyik leghíresebb festménye, ami tényleg kihagyhatatlan. Neki baromira nincs kedve hozzá, mert ő az Eiffel-torony miatt indult el és utána épp a Sacre Coeur-be térne be, ezért nincs rá ideje - de győzködöd róla, aztán addig erőlködsz míg a végén egykedvűen megkérdezi, hogy mégis miért lenne érdemes azt megnéznie. Elkezded részletezni a dolgokat, hogy hát a képen van egy személy, aki... - és erre leállít, hogy nehogy elmondd neki előre mi van rajta, mert az elrontaná a mű élvezetét, nem hatna rá a meglepetés varázsával. Mindegy hogy férfi vagy nő, mosolyog vagy nem mosolyog. Te csak derülsz magadban rajta, hogy ez hülye. Ugye? Ugyanis semmit nem vesztett volna azzal, ha tőlem megtudja, hogy egy mosolygó(?) nő van rajta.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<img alt="" class="imgnotext" src="http://i.dailymail.co.uk/i/pix/2009/02/10/article-0-035E5A2C000005DC-881_306x423.jpg" /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Ugyanígy vagyok a modoros "spoiler!"-t kiáltókkal, ha szóba kerül egy film, netalántán könyv cselekménye - ugyanis az igazi műélvezetet nem maga a cselekmény adja (ahogy egy képnél sem mindig az, hogy mit ábrázol), hanem az alkotás, megvalósítás HOGYANja, ami már önmagában önálló üzenetértékkel bír. Ha mélyebb rétegekbe ásunk, eljutunk odáig, hogy az előbbi fejtegetés inkább pont fordítva áll meg: az üzenet szempontjából a film/könyv cselekménye csak egy eszköz a sok közül, mely elvezet az alkotó szándékáig, mondanivalójának átadásáig (már ha van ilyen, és nem feltétlen csak a zsíros bevétel érdekli). Nem tudom elképzelni, hogy a korlátolt spoiler miatt sipákolók miért nem jutottak el idáig, hiszen magától értetődő még ez a kérdés is: ha van kedvenc filmem/könyvem, akkor miért nézem/olvasom el újra meg újra? Gondolom sokadik befogadásra sem felejtik el a történetet, hogy mindig meglepődjenek a cselekmények fordulatain... amúgy meg állítólag az emberek jobban élvezik a műveket, <a href="http://index.hu/tudomany/brittudosok/2011/08/11/jobban_elvezunk_egy_tortenetet_ha_elore_tudjuk_a_veget/" target="_blank">ha ismerik a végkifejletet</a>. Úgyhogy ezt a képet most ide kirakom nektek, még jót is teszek veletek. A focimeccseket hagyjuk, maradjunk annyiban hogy Magyarország-Anglia 7-1.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<img alt="" class="imgnotext" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMfe7tBi2mrSd4TlrIorVvXbtibndJFxmc1w5kh_4O65voUvZusTnvJlnkaRxrGtcagBaGjEwtFJKtoO16IGK3EjPdMMLzRx1OY9FTCjF_0zc1xErVgI1jAWdeFgVnuHDkrn7h4hHcmrk/s1600/spoilers.gif" /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Persze azoknak, akik szépirodalommal csak a "Kötelezők röviden" c. sorozatnak köszönhetően találkoztak először és utoljára, hiába magyarázok bármit is műélvezetről, még hollywoodi filmek szintjén is. Nem ezeket az embereket és igényeiknek kiszolgálóit vádolom az irodalmi kivonatok megjelenése miatt, ugyanis ez csak egy tünetegyüttes része. A helyzet kialakulása a magyar oktatási rendszer csődjének piaci oldalról való nyílt bevallása. Ugyanis a kapkodó, művészettörténetileg inkoherens oktatási tanterv kiagyalóinak, és az azt kíméletlenül behajtó vasheréjű tanároknak a bűne az, hogy tárgyaikon keresztül nem az élet egy fonalát, ábrázolását, a mű megértését, filozófiai és esztétikai értékét próbálják átadni és legfőképpen arra való igényt kialakítani diákjaikban, hanem csak a konkrét tudásra, feladatkipipálásra jegyadásra hajtanak - és hát mi más lenne ez, mint maga cselekmény. Olvasónapló! Kérem, haladni kell az anyaggal. Persze a legegyszerűbb a 12 éves gyereket vádolni azzal, hogy lustaságánál fogva nem képes élvezni és haladni olyan kötelező olvasmányokkal, mint a Kőszívű ember fiai. Persze vannak jó tanárok is sokan, nem róluk beszélek.<br />Ezeket csak azért mondom, mert szerintem ide vezethető vissza az, hogy sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen eszközökkel próbál egy mű hatást kelteni (legyen az zene, film, tánc, könyv, kép, szobor, stb.), és emiatt elhiszik, hogy amit ők látnak és tetszik nekik, az minden.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Persze az igazán nagy poénokat nem illik lelőni, belátom - ennek ellenére úgy érzem, a ló túlsó oldalára estünk.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Mit tudok tenni... semmit. Feleslegesen panaszkodni nem szeretek, úgyhogy inkább sodródom az árral, és kedves spoiler miatt sopánkodó, ám cselekményre annál jobban izguló olvasóimnak megspórolok rengeteg időt azzal, hogy híres filmek 60 másodperces kivonatát teszem közzé. A történet benne van, nektek úgyis csak az adja az élményt, úgyhogy megnézni a teljes filmet utána nem ér. Elő a pattogatott kukoricával, elsötétíteni a függönyöket, és jó szórakozást!</div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<object height="388" width="480"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/qSCbJdciKbM&hl=en&fs=1" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><embed src="http://www.youtube.com/v/qSCbJdciKbM&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="480" height="388" /><br/><p style="text-align: center;">
<object width="480" height="388"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/CUx2ypHQJO0&hl=en&fs=1" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><embed src="http://www.youtube.com/v/CUx2ypHQJO0&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="480" height="388" /><br/><p style="text-align: center;">
<object width="480" height="388"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/5oxIQe3XngY&hl=en&fs=1" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><embed src="http://www.youtube.com/v/5oxIQe3XngY&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="480" height="388" /></object></p>
<br/><p style="text-align: center;">
<object width="480" height="388"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/0OybG2O4NpI&hl=en&fs=1" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><embed src="http://www.youtube.com/v/0OybG2O4NpI&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="480" height="388" /></object></p>
<br/><p style="text-align: center;">
<object width="480" height="388"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/7ILbDz7tTqU&hl=en&fs=1" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><embed src="http://www.youtube.com/v/7ILbDz7tTqU&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="480" height="388" /></object></p>
<br/></object></p>
<br/></object></div>
René Le Renardhttp://www.blogger.com/profile/11627973305929307817noreply@blogger.com0