2016. június 9.

Új rend a "hazafiság" megélésében - teli szájjal ausztrálozás



Nagyon régen megfogadtam, hogy nem írok politikai jellegű posztot, aminek több oka is van: egyrészt nem vágytam sohasem a mandiner címlapjáról ideözönlő trollhadsereg figyelmére, másrészt egy politikai jellegű cikk a közbeszéd változásával hamar elévül - én legalábbis korábban nagy vehemenciával megírt posztjaimat már nem szívesen olvasom, egyszerűen egy hónap után nem találom őket aktuálisnak, akármilyen érdekes a téma abban a pillanatban. Kerényi buzizása? Conchita Wurst feltűnése? Hol vannak ezek már? Harmadrészt most az én blogomon is dübörögjön ugyanaz a fősodrású politika, amitől már mindenki sugárban hányna? Írjam le ugyanazt a véleményt huszadjára, amit már mások leírtak? Cáfoljam meg azt, amiről minden gondolkodó ember magától tudja, hogy marhaság? Mi értelme van ennek?

Mégis, most szőrmentén politikával fogok foglalkozni, de csak azért, mert az agyam ledobta az ékszíjat.


Figyelemmel kísérem a Brexit-vitát, ami az érveket látva igencsak lelombozó képet mutat. Észrevettem, hogy a konzervativizmus mindenhol ugyanolyan magasan szárnyal, mint itthon, úgyhogy szégyenkezni valónk egyáltalán nincs (illetve van, de az más téma).
Mivel nem hiszek abban, hogy bárki egy síkon behatárolható volna progresszivizmus-konzervativizmus tengelyen, méla derűvel néztem a videókat, ahol a vlogger kifejti, hogy ő konzervatívnak született, hiszen míg mások egy hét után kivágták a nyulaikat a nagyvilágba miután rájuk untak (értsd: divatos liberalizmus), ő hóban-sárban gondjukat viselte sajátjainak. Erősen bólogattam, hiszen a nyuszira valóban vigyázni kell, ebben nincs köztünk vita. Akkor is hümmögtem, amikor a vlogger a konzervatív ideát egy befőttes üvegen szemléltette, ééérted, konzervatív - konzervál, huhúúú; hiszen ha az gyümölcsöt nem eszed meg, tedd el befőttnek, hogy jövőre megehesd, ne ma rohadjon rád. És nekem ez irtóra tetszik, mert a hasonlat minden bárgyúsága ellenére még azt sem mondhatom, hogy a témát illetően ne volna igaza. Őrizzük meg, ami jó!

Na most a nő vérbeli brit, tősgyökeres angol, miegymás, és leginkább konzervatív, úgyhogy nincs más véleménye, minthogy a nyugat-európai kilátástalanságban kialakult "pandabetegség" miatt (értsd: a fogságban tartott állatok nem szaporodnak, mert nem akarnak fogságban élő kicsiket szülni) ki kell lépni az EU-ból, mert jönnek mások, akik a brit szociális rendszert lerabolva túlszaporodják az őshonos lakosságot. Ismerős? Ezek az egyedek nem akarják megismerni és nem akarnak beilleszkedni a brit kultúrába és társadalomba, szóval ki a muszlimokkal. Nem, ne kérdezzétek hogy erre hogy lenne gyógyír az EU-ból való kilépés, és honnan jön a képzavar. De szóval újra vissza kell szerezni az irányítást, nem lehetnek nyitva a határok a mocskos EU-migránsok előtt.

Ez eddig rendben van, hülyeség, gondosan xenofóbiába csomagolt iszlamofóbia, kétségbeesés egy patriótától aki félti a hazáját, idegentől és másságtól való félelem, szóval nincs új a nap alatt. Megegyezhetünk, hogy ezek migránsok, és minden migráns rossz - más kultúra, más gyökerek, más vallás, más nyelv. Nem itt születtek, nincs itt helyük.

Én már meg sem szólalok. Az én zabolázatlan liberális lelkem elnézően tud nézni az olyasfajta rakoncátlanságra, minthogy az embereknek lábuk van, és merészelnek pont oda menni, ahol jól érzik magukat, netalántán biztonságban, és szeretnének hódolni az olyasfajta hóbortjaiknak, hogy munka után ehessenek és valahol aludjanak. Hát istenem, még nem ismerik a Rendet, hogy úgy kéne élni, mint egy növény, hogy ott maradjanak, ahol megszülettek, legyen ez később kopár szikla vagy száraz sivatag, minden áron szeretniük kell. Felsóhajtok, gyakori becsípődés. Nyelek.

Szóval ezek a nagyon eltérő kultúrák. Ezeket nem szeretjük. És isten óvjon, hogy a munkakerülőket felmentsem, azokat én sem kedvelem. Még azt is elfogadom, hogy nehéz megbirkózni azzal ha máshonnan jött valaki, sokfélék vagyunk, sokféle korlátokkal.

Szóval nem keresztény. Nem angol. Menjen. London emiatt szar.

Na de mi a helyzet az ausztrálokkal? Azok is mindent csak elrontanak.



És képzeljétek, a válasz ugyanilyen egyszerű! Észre se vetted, karnyújtásnyira van.


Menjenek vissza Ausztráliába a mocskosak, mert ott születtek.

Na most igen, ide vezet a nagy betűs Rend tébolya. Ez már nem néplélek, nem politikai gondolkodás, nem hazafiság. Nem vagyok kompetens az ausztrál és a brit kultúra összehasonlításában, de ide ez nem is szükséges, a Rend elvágólagos. Nem érdekes az, hogy a saját fegyenceinket küldtük oda, hogy egy a nyelv, még ha fura akcentussal is, a vallás is óhazai, a királynőnk is mintha hasonlítana az övékhez, és valami miatt az Union Jackünk is ott ragadt a zászlajukban, meg ilyen Nemzetközösségesdit játszunk velük. A franc egye meg, vegyétek már észre, hogy ezek a nyomorultak OTT születtek, mi meg ITT! Mindenki menjen haza. Ne élvezzék közpénzből a csodás időjárásunkat.

Szegény emberünk megőrülne, ha nem tudná hol a helye, én nem értem miért nem kérvényezi hogy azonnal nyilvánítsák szobanövénnyé, mert ő innen sehová nem megy. A dicsőséges történelem vajon hogy történt volna meg, ha megmaradunk az otthonmaradás Rendjében? Jajj tudom, ne kérdezzek ilyeneket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése